Szorongás lehet? Esetleg valamilyen más betegség? 19/F

Köszönöm a tanácsot. Sokat gondolkoztam én is,hogy úgy győzhettem me ezt ha egyszerűen kipróbálom zárni a fejemből és folytatni a régi aktivitásaimat,de a sok vizsgálat ellenére mindig attól félek hogy mégis valami szervi bajom van csak nem jöttek rá. Nevetségesnek tűnhet,de mégis rettegek ettől.

Idén érettségiztem le és be is jutottam arra az egyetemre ahova akartam. Nem kábítószereztem,a bulizáshoz való visszatérés nem feltétlen az alkoholfogyasztást jelentené számomra hanem azt,hogy a barátaimmal szórakozzak és elengedjem magam,ami nagyon nem megy nekem. Bárhol vagyok, bármit csinálok már annyira belém mászott az a gondolat,hogy beteg vagyok hogy teljesen lekorlátozza a mindennapjaimat.

Nagyon szépen köszönöm a válaszod.Valamilyen szinten szerencsésnek érzem magam,mivel annak ellenére,hogy 19 éves vagyok elég intelligens vagyok,a korosztályomhoz képest sokal érettebben gondolkozom,és igen már tudatosult bennem,hogy mi is az én problémám.De persze ehhez nem kell intelligencia,már annyiból észre lehet venni,mint pl. az én esetemben,hogy amikor koncentrálok valamire(gondolok itt online játékokra) olyankor semmi tünet nem jelentkezik.A másik tünetem,egészen furcsa:amikor éjjel lefekszem aludni,csak a hátamon tudok aludni.Ha oldalra,vagy hasra fekszem rögtön úgy érzem,hogy rosszúl vagyok és kapkodom a levegőert.Onnan tudom,hogy ez kizárólag az agyamból jön,hogy ha nappal vagy akár este is pl. tévét nézem vagy telefonozok azokban a pozíciókban akkor semmi bajom.Vicces,játékos az emberi agy.Az oka annak,hogy nem mentem még szakemberhez az az,hogy mivel bennem már tudatosult ez a "betegség" úgy gondoltam,hogy magamban is letudom győzni.Ugymond azt akartam,hogy hagyom eluralkodni magamon,mintha nem is foglalkoznék vele,próbáltam hagyni az agyamnak hadd próbáljon trükközni mivel tudom,hogy ennek veszélyes hatása nincs rám.Azonban mégis nagyon sokat rágom magam rajta,sok a negatív gondolat és így nem sikerült.Amikor ezeket a sorokat írom pillanatonként érzem,hogy enyhül rajtam ez az egész feszültség ami rajtam van,de mégis elfogok menni egy szakemberhez.Gyógyszert nem akarok,azzal csak elfogadnám azt,hogy beteg vagyok.Én a szakember segítségét arra szeretném,hogy tanítson meg pozitívan gondolkozni és hogy kizárjam ezeket a meg nem szűnő negatív gondolatokat.Köszönöm nektek a gyors és nagyon hasznos válaszokat,szép napot(estét) nektek!