Miért jár folyton a szeretteim halála a fejemben?

Többször is arra gondolok, hogy milyen lehet ha egy közeli rokonom, családtagom, meghalna. Sokszor különbséget teszek 2 személy között (a családból) hogy ha választanom lehetne, kit látnék szívesebben halottnak. Tudnék példákat mondani hogy mik járnak általában a fejemben ezzel a témával kapcsolatban, de nem igazán akarok, mert kínosnak érzem.. Lényegében egy zárkózott ember vagyok, de a légynek sem tudnék ártani. (Van mikor egy virágot is sajnálok leszakitani, de ez csak egy példa)

Lényegre visszatérve, mar régóta tervezem hogy le írom ide a gondom bajom ezt illetően, valahogy most jutottam el odáig hogy rávegyem magam, es leírjam. Sokszor jár az eszemben pl az hogy milyen lenne ha a családom összes tagja meghalna, és egyedül lennék.. Van mikor ezen olyan szinten elgondolkodom, hogy el kezdek sírni.

Tisztában vagyok vele, hogy ez nem helyes, mert az esetek többségében a másik énem mindig figyelmeztet, hogy "normális vagy!?!? Hogy tudsz arra gondolni hogy a 1,5 éves unokahugod a halállal kapcsolatos témába veszed" .. Valamiert a rosszabbik felem nagyon nincs összhangban a jobbikkal. Mit lehet ilyen esetben tenni?