Kényszerbeteg vagyok. Tudnátok segíteni?
Sziasztok 22 éves fiatal srác vagyok.Körülbelül 17 éves korom óta kényszerbetegséggel küzdök.Teljesen megnehezíti a mindennapjaimat.Folyton számolok le ellenőrzök mindent,ha kell százszor. Az utóbbi hónapokban egyre rosszabb.
Pl: (ajtókilincseket nyomogatom,a redőnyt húzogatom,ablakokat nézem be e van csukva, hiába látom hogy be van csukva be van zárva minden ajtó képes vagyok akár fél órákat állni egy egy ellenőrzési pont mellett.
Már egy ideje a munkahelyemen is előjött.Szerszámkészítő vagyok. Nézem a csavarokat hogy minden meg e van húzva stb stb stb.
Közben szorongok ha megpróbálok ellenállni ezeknek a cselekedeteknek.A lefekvésnél a legrosszab egy lefekvés minimum egy óra plusz ha eszembe jut valami az ágyam igazítgatom ,nézem a telefonom hogy le e van halkítva és hogy mennyi az idő..
Teljesen befogok golyózni. Amióta mamám meg halt szemem láttára azóta folyton szorongok a család miatt is .Volt egy idegrendszeri összeomlásom,(halálfélelem,megöregedés stb)
Sokat olvastam erről neten és itt is a gyakori kérdések oldalán de szeretném ha valaki aki hasonló cipőben járt már mit tett hogy jobb legyen .Élhetek még rendes életet?
Ez így nem élet csak szorongás meg szenvedés.
A helyesírási hibák miatt elnézést kérek délutános műszakból értem haza lassan hajnali 1 óra.Már azt sem tudom melyik zenekarban játszom.
A válaszokat előre is köszönöm.
Nem semmi amit leírtál, már már filmbe illő, hihetetlen!
A kényszeresség nehezen gyógyítható, egyfajta autizmus ami gyógyszeres kezeléssel mégis orvosolható. Keress fel pszihiátert hogy megállapítsa "betegséged". Ide nem elég a teológia, a bölcs tanácsok, mivel kényszerességedből adódoan a tanácsokat nem fogod tudni megfogadni...ÜDv
Szia, úgy tudom a családállítás sokszor segít az ilyen esetekben is. Mivel ezek sokszor 'családi gondokból is eredhetnek', de persze a te saját félelmeid azok a te tudatalattidból, tapasztalataidból eredhetnek. Persze hogy lehet jobb életed hisz ez az élet egyik célja. Ha nem válik be valami akkor tovább kell lépni és kipróbálni olyat ami felkeltette az érdeklődésed és itt nem csak terápiákra gondolok hanem alternatív dolgokra akár mint pl bizonyos sportok, vagy watsu, vagy kineziológia, vagy az étkezés és életmód megreformálása stb.
Én is hasonló cipőben járok (nem vagyok kényszerbeteg, de talán kicsit hasonló a "bajom"). Néha én is beleestem abba a hibába mint sokan hogy egyből javulást várok egy-egy eltervezett dologtól, de ezek sokszor csak később jelentkeznek. Bár a családállításra sokan esküsznek, de nem mindegy kihez megy az ember, de azért sok a jó családállító is.
Köszönöm az eddigi tanácsokat, gyerekkorom òta sportolok .Jelenleg Konditerembe járok es futni hetente néhány alkaommal.
Orvosnál jártam ,teletömtek mindenféle nyugtatòval
kedély javítoval.Roszabb lett. De mindenképp beszélek valami dokival aki erre van szakosodva.Köszi mindenki az eddigi tanácsokat.
A gyógyszerek nem megoldás, max a tüneteket próbálják elnyomni, már ha hatnak egyáltalán és a májat mérgezik el.
Sokszor szokott lenni az hogy pl ha egy terápia hatásos akkor a negatív tünetek felerősödnek mielőtt a javulás beáll, (de a gyógyszerek nem jelentik a kiutat csak problémaelnyomást.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!