Mit gondoltok mennyi esélyetek van megélni a nagyon idős kort mondjuk 90-100 évet?

Nulla. A genetikai alapok elég szarok, és az életmódom sem nevezhető egészségesnek...

14:45:

"Szívem szerint csak addig szeretnék élni, amíg ellátom magam."

És ha a jövőben kifejlesztett, felső-középosztály részére elérhető technológiák lehetővé fogják tenni számodra, hogy 100évet élj tökéletes fizikai és szellemi egészségben?

14:59

"soha annyit tisztességes munkával nem tudok összegurítani, hogy a felső középosztályba tartozzak."

- A technológiai fejlődés gyorsul

- A legtöbb méregdrága technológia idővel elérhetővé válik az alacsonyabb árkategóriákban is. A gazdag "szűk réteg" finanszírozza meg azokat a fejlesztéseket, amik aztán legyűrűznek hozzánk.

"Másrészt a jelenlegi kutatások minimum fele katonai célú."

Az internet is katonai célú fejlesztés volt... A GPS is...

"aztán lehetőleg hamar forduljanak fel, és ne kelljen nyugdíjra költeni"

Ha az emberek több ideig maradnak egészségesek, többet termelnek, kevesebbet kell költeni az egészségügyi ellátásukra, lehet növelni a nyugdíjkorhatárt, stb. Én így gondolkodom, számomra így ésszerű. Persze lehet, hogy a döntéshozók másképpen gondolkodnak...

15:24:

"Milyen folyamatokat figyeltél meg az utóbbi években Magyarországon, melyek a népesség életszínvonalának gyorsuló növekedését, fizikai és szellemi egészségének javulását segítették?"

Mondjuk nem Magyarországra gondoltam... De azért itt is van bizonyos fokú haladás.

Ott van először is maga az internet. Bárki, akinek van internetkapcsolata hatalmas mennyiségű tudáshoz férhet hozzá. A történelem során soha ennyi tanulási lehetősége nem állt rendelkezésére a magyaroknak.

Aztán ott vannak a korszerű gyógyszerek. Magyarország gyógyszergyártás szempontjából kifejezetten jó!

Az egészségügyben (csak bizonyos kórházakban, az igaz) egyre korszerűbb berendezések vannak.

Ott van például az Uzsoki kórház és a Microsoft együttműködése. Egy ún. telemedicina rendszert fejlesztenek / tesztelnek.

[link]

Alapvetően nem vagyok túl optimista, főleg ami a magyar egészségügyet illetve oktatási rendszert illeti. Azonban az jól látható, hogy, hogy a technológiai fejlődés eredményei -ha egy kicsit késleltetve is- de a magyar emberek számára is elérhetővé válnak. Már nem vagyunk annyira elszigetelve, mint annak idején a keleti blokkban.

A fejlődés pedig a hatékony információáramlásnak köszönhetően (lásd pl. Open Access kezdeményezés) csak gyorsulni fog...

15:39-es, az internet valóban nyújt lehetőségeket, de kételkedem benne, hogy ennek egyenes következménye lenne a népesség műveltségének, gondolkodásra való hajlandóságának, pláne erkölcsi nívójának javulása. Hiába van ott az információ, ha a többségben nincs belső igény önmaga továbbképzésére, és nem használja ki a lehetőséget. Magam sem vagyok túl idős, de úgy érzem, hogy az oktatás színvonala sajnos inkább mélyrepülésben van. Minket még legkésőbb a középiskolában megtanítottak nagyjából helyesen írni, legalább az anyanyelvünkön szépen és pontosan kifejezni magunkat, megtanultunk alapvető viselkedési normákat, és kaptunk egy olyan alapvető természettudományos műveltséget, hogy nem lettünk ön- és közveszélyesek (valamint talán nem dőlünk be minden aljas marketinges fogásnak). Manapság sokan felnőtt fejjel nincsenek tisztában olyan alapvető fogalmakkal, mint a pH, nem ismerik egyes szerveik funkcióját, nem tudják, mi az, hogy elektromágneses hullám. Ezeken az állapotokon nem az Open Access rendszer fog segíteni - amelynek egyébként sok áldásos hozománya mellett megvan a maga árnyéka is: ebben a rendszerben a szerzők fizetik ki annak a költségét, hogy bárki teljes terjedelmében láthassa a munkájukat, nemcsak egy rövid összefoglalót belőle. Mindez természetesen azt jelenti, hogy így többen fognak hivatkozni a cikkükre, ami - ahhoz képest, mintha hagyományos rendszerben közölték volna ugyanazon eredményeket - mind az újság impact faktorát, mint a szerzők hivatkozásszámát emeli. Ergo: fizess, és jobb szcientometriai paramétereid lesznek, magyarán pénzért cserébe sportszerűtlen előnyöket tud vásárolni egy tudós (ugyanis a kutatási pályázatok elbírálásánál, vezető pozíciókra való jelentkezésnél ezeket a paramétereket veszik figyelembe). Továbbá az a benyomásom, hogy manapság a kutatók jelentős része nem valódi eredményeket keres, hanem jól publikálható adatot. Nézz meg egy 80-as évekből való tudományos munkát, és egy mait. Utóbbi információtartalma töredéke a réginek. Míg annak idején rendelkezésre álltak hosszú évek egy fejlesztésre, manapság a profit nevében óriási a nyomás a kutatókon: aki nem publikál sokat és hamar, attól megvonják a támogatást. Ezért aztán a többség nem valódi kérdésekre keres valódi választ (ami rizikós, mert enm garantálható a gyors siker), hanem "biztonságos kutatást", azaz minimális innovációt igénylő adatgyűjtést végez. Természetesen tisztelet a kivételnek: pl. Lovász Lászlónak nagy tisztelője vagyok, és végtelenül büszke arra, hogy ő is magyar.

Kicsit elkalandoztam... A lényeg az, hogy úgy érzem, mindenekelőtt a társadalom erkölcsi alapjait kellene erősen helyrerázni, a "nagyok" kapzsiságának gátat szabni, igényt ébreszteni az emberekben arra, hogy minden szinten jól akarják csinálni, amit csinálnak, és a munkában valójában örömöt, sikerélményt találjanak, ne csak "szükséges rossz" legyen. Ez meggyőződésem szerint automatikusan magával hozná az életszínvonal és élettartam rohamos növekedését, és - mintegy mellékhatásként - a technológiai fejlődést is.

"Hiába van ott az információ, ha a többségben nincs belső igény önmaga továbbképzésére, és nem használja ki a lehetőséget."

Ez igaz. Egy egyszerű okostelefonnal az emberiség tudásának igen nagy részéhez hozzá lehet férni, de az emberek többsége sajnos mégsem teszi. Inkább csak "vicces" videókat néz, meg facebook-ozik rajta...

"ebben a rendszerben a szerzők fizetik ki annak a költségét, hogy bárki teljes terjedelmében láthassa a munkájukat, nemcsak egy rövid összefoglalót belőle."

Van olyan megoldás is, hogy a kiadó egy adott időre kapja meg a jogot, hogy pénzért árulja a publikációt, és az idő lejártával a szerző ingyen közzéteheti a tanulmányt.

"úgy érzem, mindenekelőtt a társadalom erkölcsi alapjait kellene erősen helyrerázni"

Részben egyetértek. Szerintem is fontos lenne, élhetőbbé tenné a jövőt. De nem mindenekelőtt! Ez csak egy tényező a sok közül, amit nem emelnék ki és kezelnék a többitől függetlenül.