Ti hogy lassatok ezt? Tulreagalok valamit vagy ti is ki keszultetek volna mar a helyemben? Mit tehetnek most?

Mostanaban nagyon rossz napjaim vannak, egyre tobb problemaim vannak, minden napom kesz katasztrofa. Nem reg kezdodott meg a suli es mar annyira kimerult vagyok, mar nem birok egy legterben lenni az oszatlytarsaimmal, ki keszitenek teljsen, azt mar em irom le,hogy miert mert akkor egy egesz regeny lesz.Itthon nagyon nehezen jovok ki a testveremmel, nagyon el fajultak a dolgok nalunk, idegbeteg lettem tole szinte, csak egyszer kell hogy hozzam szoljon mar fel for az agy vizem.Vadallat,csunyan beszel velem,mint egy utolso kutyaval, egyaltalan nem ugy kezel mint egy testvert es engem hibaztat a viselkedese miatt!! Mert csunayn beszelek vele ahogy o is velem! Hogy varhatja el azt hogy szepen beszeljek vele amikor o ugy banik velem mint egy kutyaval? A nap 24 orajaban idegesit, 1 szot nem szolok hozza de belem kot, a suliba tanulni nem tudok tole,mert folyamatosan nyaggat,beszelget,szorakozik,undoritoan viselkedik, allandoan kritizal pofazik velem, neha mar en szegyellem magam amiert ilyen testverem van1 A tanarok sokszor engem kernek szamon amiatt,hogy nincs hazija es nem tanul! Nem vagyok az annya!!A tobbiek elott allandoan kellemetlen helyzetbe hozz, folyamatosan piszkal masok elott gondolvan ''nagy menonek fogok tunni'' hat hadj mutassam mar meg milyen kemeny csavo vagyok! Szegyen! Szegyen! Szegyen! Amit csinal ez nem emberi,a korahoz kepest eleg nagynak erzi magat, nagyon csunyan beszel es nem is oda teszi magat ahova kellene, anyura is kezet emel egyaltalan nem hallgat anyura, szoval nem lehet vele mit kezdeni!

Borzaszto....mar nem is ugy kezelem ot mint egy testvert,nekem nincs testverem, nekem ilyen testver nem kell!!

Az itthoni gondok miatt a suliba nagyon nehezen tudok koncentralni, raadasul a maganeletembe is folyamatosan belepofazik de ha en szolnak neki vmit az o eletevel kapcsolatban rokton ordibalni kezdene,hogy mi kozom nekem hozza!

A barataimmal is vannak 1-2 problemak, legtobb baratom fiu akikkel normalisan beszelni nem igazan lehet, van 1 baratnom akivel nagyon jo a kapcsolatunk es neki mondok el mindent, viszont vele csak neten tudok beszelni,mert eleg messze van, de hat rossz,mert neki is sok dolga van es ritkan tudunk beszelni.

Magammal nem vagyok meg bekelve, nem is voltam soha meg elegedve azzal amit latok,allandoan piszkalnak,hogy ''mar meg fogok hizni,hogy nezek ki? el hizott diszno, halyas stb.stb.'' Elegem van ebbol! Igyis az onbecsulesem 0 rondanak latom magam es meg ok is meg potoljak nekem,mert tudjak,hogy milyen szarul erzem magam es ezert csinaljak!

Elveszetnek erzem magam, nem talalom a helyem ebben a vilagban, nem tudom mit akarok, eddig voltak celjaim terveim de most mar semmi, elni nincs kedvem nem,hogy meg a jovot tervezgetni.

A osztalyomban az osszes csaj utal, mindennap ki talalnak vmit amivel fel tudnak idegesiteni, beloluk is nagyon elegem van mar.Es mindez azert mert annyira irigyek,hogy nem tudnak elfogadni!! Masrol sem beszelnek mint rolam! Csak 1x kell rajok neznem mar habzik a szajuk! Annyira,szanalmas,primitiv emberek, szinte meg gyerekek! Agyilag teljesen 0!Minden egyes oran a 2db 1-es meg van! Nem tudnak semmit abszolut,butak mint a szamar a magaviseletrol meg nem is beszelek, szegyen rajuk,mert lanyok!!!

Nem sokara vizsgazni fogunk es keptelenseg toluk tanulni! Nem lehet! A tanarok sem tudjak oket meg fegyelmezni olyan rosszak. Kb 2-3 tanar van akinek az orajan csendben meg huzzak magukat,mert felnek.

Szoval....ez a sok teher, nem tudom tartani a lepest az itthoni es a tobbi dolgokkal, ide is oda is figyeljek alig van szabad idom, most hogy beteg voltam meg jobban romlott az egeszsegem.Mindenkinek a kedveben kell jarni, meg kell felelni az elvarasoknak....

Senkiben sem lehet meg bizni es nem is lehet senkire se szamitani, magamra vagyok utalva..

Kezdek (vagy mar az vagyok) depresszios lenni megint, tehetetlennek erzem magam es kilatastalannak latom a jovomet.A pozitiv gondolkodas szoba sem johet nalam, keptelen vagyok ra, eddig mindig csak a jo dolgokra gondoltam meg ha semmi jo sem tortent de most mar nem tudok! Miert hitessem el magammal azt hogy minden rendben lesz amikor tudom,hogy nem? Hulyesseg..