Mit tehetek ez ellen a "beszariság" ellen?

Miközben apád embert nevelt belőled, azt is beléd verte hogy a tekintélytől félni kell, márpedig a fontos emberek tekintélyesek. Ezért alakult ki benned ez a félelem.

Szerintem a járható út(a pszichológuson kívül) az lehet, ha megismered az általad tekintélyesnek tartott emberek életútját, ha van rá lehetőséged, akkor a félelmeiket. Elég hamar rá fogsz jönni, hogy ezeknek az embereknek az élete állandó kételyek és félelmek között telik, mert mindenhol meg akarnak és meg is kell felelniük, mégpedig hiba nélkül. Ennek elfedésére kifelé magabiztosnak mutatják magukat, sokszor agresszívak másokkal szemben.

Neked nem az a célod, hogy tökéletes legyél mindenben, hanem az, hogy azt az egy dolgot elérd, ami éppen aktuális. Ehhez valódi, nem tettetett magabiztosság kell. Ha begyakorolod a szöveged, vagy ismételgeted magadban azt, hogy ezúttal menni fog, azzal eltereled a gondolataidat a témáról és hülyeséget fogsz mondani, vagyis megszégyenülsz. Az ember helyett a feladatra koncentrálj, amiért voltaképpen beszélned kell vele. Technikai háttér, ok-okozat, ami éppen felmerül. Ne akard legyőzni a tárgyalópartnered, és ne akarj bizonyítani se neki. Te azért vagy ott, hogy valami fontosat előadj érthető formában.

Sajnos jobban nem tudom ezt kifejezni, a lényeg hogy ne az emberre koncentrálj.

Van még egy módszer ami a talán bejön, talán nem kategória, nekem egyszer jött be a jelenlegi főnökömnél, de máskor már nem alkalmaznám.

Vedd úgy, mintha az adott ember egy jelentéktelen valaki lenne, akivel te ismerteted meg a tényeket, amiket el kell fogadnia.

Nálam ez annyit jelentett, hogy egy állásinterjúnál én vittem a szót, én ajánlottam időpontot, türelmetlenre vettem a figurát, és az elbeszélgetésen úgy beszéltem vele, mintha már rég ismernénk egymást, még a tegezést is én ajánlottam fel a nálam 20 évvel idősebbnek. Az akkor bejött, mert határozott embert keresett, de másféle embernél nem jönne be.

Ez két külön módszer, talán valamelyik működik neked is.

Nem kell neked semmiféle feszültségoldót szedni.

Ez a "beszariság" azért van, mert az apád vert és traumatizált vagy. A verés és a traumák miatt egyfelől rettegsz az apádtól, másfelől (tudatalanul) gyűlölöld őt, harmadrészt, fáj, hogy vert és nem szeretetett, valamint azonosultál vele ("embert nevelt" belőled? Tehét jól tette, hogy vert, igaz? Egy fenét! Egy szemét önző ember volt, aki tönkretett téged!).

Ez az egész aztán kivetül a Világra: ezért van az, hogy minden apafigura (fontos ember, rendőr, vezető, tanár, főnök stb.)rettegéssel tölt el és "nyuszivá leszel" előttük.

Téged nem emberré neveltek, hanem bólogató jánossá és nyuszikává tapostak. Egy Ember nem retteg a világtól és nem retteg a főnökétől, sem a sarki rendőrtől. Egy traumatizált ember igen.

Keress meg egy pszichiátert, vagy klinikai szakpszichológust, aki traumafeldolzást vállal, mert másként nem fogsz boldogulni az életben. Valahol, valakin, valamikor le fogod verni az apagyűlöletet és a traumatizációt. Legkésőbb a saját fiadon vagy az okosnak született lányodon.