Ez mikortól alakul ki? van okom félni?

Gyógyszertárban kérj valami hashajtót, az majd kitakarít.

Ez a székrekedés rendszeres nálad, vagy csak most van? Mert ha rendszeres, érdemes orvossal beszélni róla.

Az irritábilis bél szindróma talán a leggyakoribb bélműködési rendellenesség; egyes adatok szerint a felnőtt lakosság 15-20%-ának (azaz majdnem minden ötödik felnőttnek) vannak ilyen panaszai. Bár a betegek száma eszerint több százezerre tehető, mégis, többségük a kellemetlen panaszok és kényelmetlen pillanatok ellenére sem fordul orvoshoz panaszaival. Inkább beletörődik „állapotába", megpróbál együtt élni a tünetekkel, elfogadja azokat.

Az irritábilis bél szindróma (rövidítve: IBS) funkcionális bélműködési rendellenesség. Az elnevezésben a „funkcionális" szó arra utal, hogy a bélcsatorna működése eltér ugyan a normálistól (azaz funkcióját nem megfelelően látja el), de ennek hátterében nincs semmiféle szervi eltérés vagy anyagcserezavar. A betegség elnevezésében az „irritábilis" (azaz túlérzékeny, ingerlékeny) kifejezés jelzi, hogy a tápcsatorna az átlagosnál érzékenyebb, így a normális ingerekre is fájdalomérzéssel reagál. A „szindróma" (azaz tünetegyüttes, tünetcsoport) megjelölés pedig azt jelzi, hogy valójában nem egy önálló, jól megfogható betegségről, sokkal inkább egy jellegzetes tünetegyüttesről van szó.

Az IBS általában fiatal felnőtt korban, 35 éves kor alatt jelentkezik, és krónikus, élethosszig tartó problémát jelent. Szerencsére a kellemetlen panaszok ellenére a betegség általában semmiféle komolyabb következménnyel nem jár.

Az IBS gyakori, betegségként mégsem ismert

Az IBS talán a leggyakoribb bélműködési rendellenesség; egyes adatok szerint a felnőtt lakosság 15-20%-ának (azaz majdnem minden ötödik felnőttnek) vannak ilyen panaszai. Hazánkban így a betegek száma több százezerre tehető, de elérheti akár az egymilliót is. Úgy tűnik, az IBS a hölgyek körében gyakrabban fordul elő: Magyarországon például az orvoshoz forduló betegek 75%-a nő. Gyakorisága ellenére az IBS szinte teljesen ismeretlen fogalom a lakosság körében. Ennek fő oka, hogy a betegek túlnyomó többsége (75-80%-a) a kellemetlen panaszok és kényelmetlen pillanatok ellenére soha nem fordul orvoshoz panaszaival. Inkább beletörődik „állapotába", megpróbál együtt élni a tünetekkel, elfogadja azokat. Ha a tünetek nagyon sok kellemetlenséget okoznak, a betegek nagy része megpróbálja maga kezelni azokat. Nagyon jellemző az is, hogy a betegek nem szívesen beszélnek panaszaikról, „szégyenlik" problémájukat, és úgy gondolják, csak nekik vannak ilyen jellegű gondjaik.

Visszatérő tünetek: görcsös fájás, puffadás

A betegség változatos, időről időre visszatérő gyomor-bélrendszeri tüneteket okoz. A legjellemzőbbek a görcsös hasi fájdalom, a székletürítési zavarok és a puffadás. A bélgörcsöket kísérő hasfájás általában sürgető székelési ingerrel párosul, és a székletürítést követően enyhül. Ez azonban általában „nem megy egykönnyen": sokaknál a székrekedés jelent állandó problémát, míg másoknál a hasmenés és a szinte „robbanásszerű" székletürítés okoz gondot. Sokszor előfordul a kettő váltakozása is. A fő tünetek közé tartozik még a puffadás, amely az étkezések után, az emésztéssel járó gázképződés hatására fokozódik. A felfúvódás, puffadás azonban nem kötődik feltétlenül étkezéshez: a betegek sokszor tapasztalják, hogy olyankor is minden ok nélkül puffadnak, amikor nem is ettek szinte semmit. Ezek a változatos tünetek időről időre visszatérnek, és általában egyidejűleg jelentkeznek. Ugyankkor egyénenként nagyon változó lehet, hogy mi a fő tünet, mi okoz leginkább problémát a betegnek, és milyen gyakran térnek vissza a panaszok. Viszonylag hosszú tünetmentes periódusok is előfordulhatnak, aztán egyszer ismét megjelennek a jól ismert problémák.Speciális tornajavaslat

Kialakulásában több tényező is szerepet játszik

Ma még pontosan nem tisztázott az IBS kialakulása, de biztos, hogy több tényező együttesen játszik szerepet a tünetek megjelenésében. Az egyik a bélfal simaizomzatának kóros mozgása, amely a tápanyag-továbbítás zavarait, ezen keresztül a székletürítési zavarokat okozza. Emellett jellemző a bélfal túlzott érzékenysége, amely miatt a tápcsatorna a normális ingerekre is fájdalomérzéssel reagál. Mindezek mellett a feszültség, a túlzott idegeskedés szerepe nagyon fontos. A betegek gyakran tapasztalják, hogy a stressz, a feszültség teli helyzetek hatására állapotuk rosszabbodik. A tünetek megjelenését okozhatja pl. a feszült munkahelyi légkör, egy megoldatlan családi probléma vagy az egyetemisták esetén a vizsgaidőszak megpróbáltatásai. Mindezek alapján érthető, hogy napjainkban a túlfeszített életmódnak, az állandó hajtásnak, a nők munkahelyi és otthoni „leterheltségének" köszönhetően az IBS gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető.Stresszoldó tippek

Az életmód és étrendváltás segíthet...

Az életmód- és étrendbeli szokások megváltoztatása már önmagában javulást eredményezhet. A lehetőségekhez képest kerülni kell a felesleges idegeskedést, a feszültségeket, és többet kell kikapcsolódni, mozogni, sportolni. A puffadást okozó ételek (pl. hüvelyes zöldségek, banán, kelbimbó) mellőzése, a rost-dús, zsírszegény diéta szintén jótékony hatású lehet. Mindezek mellett gyógyszeres kezelésre is lehetőség van. Mivel a betegség okát pontosan nem ismerjük és végérvényesen meggyógyítani nem tudjuk, a kezelés tüneti, azaz a panaszok enyhítésére, megszüntetésére irányul. .Táplálkozási tudnivalók

A tünetek görcsoldó és puffadásgátló készítményekkel enyhíthetők

A tünetek függvényében görcsoldó gyógyszerek, a bélfal mozgását elősegítő készítmények, puffadásgátlók alkalmazhatók. A székletürítési problémáknak megfelelően hashajtók vagy hasfogók is rendelkezésre állnak. Mivel általában többfajta tünet egyidejű jelenléte okoz gondot a betegeknek, sokszor csak többfajta gyógyszer kombinált alkalmazásával lehet igazán jó eredményt elérni.

Bár az IBS nem jár komolyabb következményekkel, ha a panaszok nagyon zavarják a normális életvitelt, célszerű felkeresni a háziorvost. Bizonyos esetekben pedig (pl. ha a betegség idősebb korban jelentkezik vagy hirtelen lép fel; ha véres székletet vagy ismeretlen eredetű fogyást tapasztalunk) mindenképp orvoshoz kell fordulni, hogy más, komolyabb betegségeket kizárhassunk.

[link]

Székrekedés torna

A bélmozgást serkentő gyakorlatoknak két kategóriája van. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek összepréselik a hasat, a másikba pedig azok, amelyek a bélrendszer területét a szokásostól eltérő helyzetbe hozzák.

1. Feküdjünk a hátunkra, majd térdünket meghajlítva húzzuk a mellkasunkhoz. Két karunkkal kulcsoljuk át. Ebben a helyzetben lassan gördüljünk az egyik oldalunkra, majd a másikra. Figyeljünk arra, hogy felső combunk mindvégig szorosan a mellkasunkhoz simuljon. A gyakorlatot 10-szer ismételjük.

2. Térdeljünk le a földre, karunkat emeljük magas tartásba. Bal lábunkat nyújtsuk ki oldalra, törzsünket hajlítsuk bal oldalra. Bal kezünkkel érintsük a bokánkat, ügyelve arra, hogy a hátunk egyenes maradjon. Maradjunk ebben a helyzetben 5-10 másodpercig, majd végezzük el a gyakorlatot a másik oldalra is. Egy-egy alkalommal 4-5-ször ismételjük.

3. Álljunk kis terpeszbe. Guggoljunk le úgy, hogy fenekünk a két combunk közé kerüljön. Térdünket kissé nyissuk szét, tenyerünkkel támaszkodjunk meg a földön. Hátunk egyenes maradjon, fejünket emeljük fel. Tenyerünkre támaszkodva emelkedjünk fel hajlított mély tartásba, közben fejünket eresszük le. Próbáljuk meg térdben kinyújtani a lábunkat. Tíz másodpercig maradjunk ebben a helyzetben, majd lassan ereszkedjünk vissza a kiinduló tartásba. 10-szer ismételjük meg a gyakorlatot.

4. Álljunk kis terpeszbe, térdünket hajlítsuk be kissé, fenekünket nyomjuk hátra, törzsünket annyira döntsük meg, hogy fejünk a térd fölé kerüljön (ne dőljünk nagyon előre!). Vegyünk egy mély levegőt az orrunkon keresztül, és a szájon át fújjuk ki. Ezután anélkül, hogy újabb levegőt vennénk, húzzuk a hasunkat egyszerre befelé és felfelé, s közben képzeljük el, hogy köldökünk érinti a gerincoszlopot. Maradjunk ebben a helyzetben addig, ameddig csak tudunk, s lassan számoljunk magunkban. Amikor nem bírjuk már tovább levegő nélkül, az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, törzsünket pedig eresszük le olyan mélyen, amennyire csak tudjuk. Lassú légzés közben akár 3-4 percig is így maradhatunk. A gyakorlat tetszés szerint ismételhető.

5. Feküdjünk hanyatt, kezünk a combunk mellett helyezkedjen el. Kilégzés közben emeljük fel a lábunkat és a csípőnket, ha kell, tenyerünkkel támasszuk meg magunkat. Lábfejünkkel közelítsünk a fejünk mögött a föld felé, lábszárunk párhuzamos legyen a talajjal. Maradjunk ebben a helyzetben néhány másodpercig, majd folytassuk tovább a leereszkedést mindaddig, amíg lábujjainkkal nem érintjük meg a földet. Karunkat nyújtsuk ki a lábunkkal ellentétes irányba, s maradjunk így mintegy 15-20 másodpercig. A gyakorlatot egyszer elég elvégezni.

Czine Ildikó

[link]