Normális, hogy szin te fóbiaszerűen félek a hányástól, hányingertől?

húú, de régi kérdés! de most megtaláltam, szóval írok. :) rákerestem, mert jelenleg nekem is hányingerem van, és én is ugyanezzel küzdök. szerintem nekem pánikbetegségem van. persze nem olyan, hogy szorongok, nem merek emberek közé menni, stb, de van, ha elkap a hányinger, vagy ha a tv-ben látok hányást, vagy, ami mégrosszabb, ha a családomból valakit hallok hányni (a szobám mellett van a wc:/) akkor úgyérzem majd' meghalok. viszont tudom, hogy erős a szervezetem, szerencsére (*kopp kopp*) utoljára 2 évvel ezelőtt hánytam, akkor is erős menstruációs görcsök miatt, viszont szerencsére csak kiskoromban kaptam el a hülye vírusokat. A párom egyszer nálunk aludt, mikor végig hányta az éjszakát, teljesen ki voltam készülve, remegtem, sírtam, egyrészt a hangoktól is, másrészt mert bepánikoltam, hogy én is fogok hányni. én sem tudom megmondani, hogy pontosan mitől van ez, nem emlékszek kiskori traumára vagy valami, de arra igen, hogy gyerekkoromban is minden hányás alkalmával sírtam. :/ ja, amúgy 22 éves vagyok, és nem sikerült kinőnöm. sajnos, remélem majd egyszer igen, hisz én is szeretnék a későbbiekben majd gyereket, és ott sajna ez gyakori.. :)

a vérvétel.. 20 évesen vettek tőlem először vért, és magával a folyamattal nem volt gond, viszont utána...! 30-40 percig csak feküdtem a szobában, addigra minden más embert lecsapoltak, de én nem bírtam összeszedni magam. hiába ettem szőlőcukrot, és ittam teát, egyszerűen foltokat láttam, zúgott a fejem, forgott a gyomrom.. :/