Erről mi a véleményed? Milyen volt a gyerekkorod, a szülői háttered? Enyém meglehetősen rossz
Apám abszolút elhagyott már egészen szinte babakoromban, sosem beszéltem vele és nem ismerem csak látásból.
Nem sokra rá lett anyámnak egy embere, akikkel kicsi korom óta minden nap veszekedtek elég durván. Én így nőttem fel.
Most pedig 20 éves fejjel nyomaszt, hogy nekem nincs normális szülői hátterem. Egyszerűen szégyellem és nem akarom, hogy ezt tudják.
Most pedig nincsenek is együtt de egy házban laknak, külön aludva és külön koszt.
Úgy tűnik hogy én fogom fizetni itt a dolgokat anyámmal, és ez is aggaszt a jövőm miatt.
Annyira rosszul érzem magam...
Mit tennél a helyemben?
Egyszerűen szörnyű érzés nekem ez. Nem erre volt szükségem. Én ugyanarra a szülői háttérre vágyom, mint ami másoknak is van.
Nagyon nagyon sok konfliktuson vagyok túl velük, mert ahogy felnőttem már közéjük is avatkoztam, hogy fejezzék be. Nagyon durva volt az egész, és nemrég is történt ilyen.
Mióta elértem a 17 éves kort, nagyjából azóta szorongok. Szorongok, mert tudom hogy egy ilyen házba majd barátnő sem jöhet. Másokhoz költözni nem akarok, mert az is egy szar dolog.
Egy maradt ha barátnőt akarok majd: külön költözni vele.
Nagyon sokszor mentek külön és most úgy vannak, hogy külön koszton.
Az egy szerencsém, hogy a stabil hátterem papámék akiknek azért jó, és mai napig ők segítenek. De nyilván ők sem lesznek örökké.
Nekem nagyon rossz jövőm lesz, mert anyunak nincs senkije, és nem is tesz érte... Én fogom vele fizetni a dolgokat, vagy pedig erőt veszek magamon és elmegyek innen idővel.
Szörnyen érzem magam. Nem érzem magamat itthon. Az otthont nem érzem annak, minden egyes nap elfognak a rossz gondolatok és a szorongás.
Mit tennék? Elköltöznék, amint lehet, ők meg oldják meg az életüket.
Ennyi - meg is tettem 12 évvel ezelőtt, azóta évi 1-2x megyek haza max.
Teljesen igazatok van. Én 19 vagyok jelenleg, és érettségi előtt állok. Azt még le kell tennem a jogaival, arra már megvan a pénz. Aztán kell majd egy autó is.
Az elköltözés pedig.. nem ártana egy barátnő, aki hasonló cipőben van mint én, és külön költözni vele. Fontos megemlítenem, hogy sütni-főzni nem tudok.
Szóval előttem még azért évek állnak, úgy gondolom, hogy egyáltalán barátnőm legyen.
Aztán pedig meglátom hogy mi lesz a helyzet később. Egyáltalán együtt e lesznek még úgy, mint előtte. Ha igen és beüt a szar, akkor egyértelmű a költözés elintézése.
nem ártana egy barátnő, aki hasonló cipőben van mint én, és külön költözni vele. Fontos megemlítenem, hogy sütni-főzni nem tudok. - nem barátnő kell neked, aki kiszolgál, hanem az, hogy megtanulj a saját lábadra állni, ÉS főzni.
Nekem bromi nagy red flag az olyan pasas aki nem képes ellátni magát normálisan, amibe pont a főzés is beletartozik.
Eszem ágában nincs összejönni vele.
Ne mondd, hogy nagyon rossz jövőd lesz. A jövődet Te alakítod. Semmire sem vagy peredesztinálva. És azt javaslom, ne gondolkodj évekre előre. Azért szorongsz, mert olyan jövőbeni gondokat veszel magadra, amik még nincsenek is, és lehet, hogy nem is lesznek. Elég minden napnak a maga baja. Mindig csak az előtted álló dolgokkal foglalkozzál. Most pl. élvezd ki még a nyár utolsó napjait. Aztán készülj az érettségire. Aztán a jogsival foglalkozz. Az autó ráér. Mindent a maga idejében.
Egyelőre megvan a támogató háttered, ennek örülj. És bízz abban, hogy később is meglesz az, amire szükséged lesz. És majd ha lesz barátnőd, akkor majd az is megoldódik. Hol vagytok még az összeköltözéstől! És hol vagy még attól, hogy ki fogja támogatni az idős anyukádat. Ne gondolkodj évekre előre, és főleg ne aggodalmaskodj. Ne feledd! Elég minden napnak a maga baja! Nem kell az elkövetkezendő évek összes feltételetezett majdani bajait a nyakadban cipelned. Olyan gondok miatt szorongsz, amik még nincsenek is, és lehet, hogy soha nem is lesznek!
7-es. Nem egy pótanyára van szükségem, aki kiszolgál. Ne egy olyan proliként képzelj el aki hátradől sört böfögve a fotelben, és várja a kiszolgálást.
Barátnő alatt egy értek egy olyan kapcsolatot, ahol ketten együtt megoldjuk a gondjainkat, és én főleg igyekeznék kivenni a részemet mindenben.
Valószínűleg úgy képzeled el, hogy én kiszolgáltatnám magamat. De valójában fogalmad sincs, hogy miket képes vagyok elviselni egy olyannak, akit őszintén és szívből szeretek.
De teljesen egyetértek abban, hogy fontos lenne megtanulni főzni. Igazad van, abszolút.
8-as. Igen, ezzel ügyesen rávilágítottál. Sokat szorongok, és félek emiatt a helyzet miatt.
Gyakran jönnek elő bizonyos gondolataim. Főként az is, hogy én miért nem nőhettem fel úgy, mint mások. Mikor látom azt, hogy nekik jelen van a normális szülői hátterük.
Ehhez még társul a jövő is, amikről beszéltem. Igyekszem, de sokszor nehéz a szorongástól szabadulni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!