Szédülés? Ti voltatok már így?

Nekem pár nap kellett hogy teljesen elmúljon.

Amikor a sürgin voltam, előtte 2 napja már volt egy megszédülésem hányingerrel. Akkori párom mentős volt, bementünk a sürgire. Semmit nem tudtak mondani, BPPV, örüljek hogy csak ennyi volt.

Rá 2 napra jött a pokol, rögtön felkelés utàn. Mire a sürgire értünk már a szemeim is ugráltak (nystagmus), rohamszerűen jöttek a dolgok, pár másodperc szünet, majd megint. Akkor kaptam a hányáscsillapítót, és utána egy fura dolgot csinàltak velem rögtön, megpróbálom leírni, mert az volt az a fogás, ami egy huszárvágással véget vetett a rémàlomnak.

Szóval keresztben kellett feküdnöm az ágyon, úgy hogy a fejem lelógjon teljesen. Doki tartotta meg, először középre állítva a fejem. Aztàn lassan bal oldalra kezdte fordítani (bal oldal volt a 'defektes'), balra, átlósan, az államat a plafon irányában felfelé fordítva. Így tartotta a fejem fél percig. Majd lassan vissza középre, államat akkor leereszthettem. Fél perc így is.

Majd jobbra, átlósan felfelé, újabb fél perc. Lassan vissza közèpre, stb stb.

Kb 4 kör ment ebből le, és ott és akkor vége lett a rohamoknak.

Utána jópár napig ködös volt a fejem, nem volt teljesen 'fókuszált' a látásom sem, bizonytalan volt az egyensúlyom. Ezt a fejlógatásos feladatsort csináltam napi többször. Segítség kellett hozzá, mert ahogy felültem, elszédültem. Ez mondjuk megmaradt mèg jóó sokàig (évek...), hogy bizonyos fekvő helyzetből felülve megimbolyogtam kissé.

Amit még csinàlnom kellett minden nap: fokozatosan csinálva, szemnèl kezdve, előre nézés utàn lassan csak a szememmel mentem jobbra, majd balra. Ha ezt már megszoktam, mehez a fej is hozzà. Majd a törzs. Majd oldalra eldőlni hirtelen mint egy krumplis zsák.

Ami fontos: ezek a feladatok provokàljàk a szédülést!! De nem szabad abbahagyni, pár másodperc és elmúlik, de provokàlni kell.:( És persze nagyon fokozatosan csak. Pici szemmozgásokkal kezdve.

Remélem tudtam segíteni.

Nekem utána elmúlt, aztán 1 hónap múlva ismét elkaptam egy vírust (első alkalommal már 3 hete köhögtem, de első munkahelyem volt gyes után, nem akartam otthonmaradni).

Ezúttal hasmenéses vírus volt, egész nap pihentem. Este ki akartam menni pisilni, és egyik pillanatban mèg mentem, a következőben a földön feküdtem, fogalmam sincs hogyan. Valahogy visszamásztam az ágyba négykézlàb, de közben dőltem oldalra folyamatosan, mint amikor a rohamok voltak. És megint balra.

De nem hánytam, úgxhogy gyorsan lefeküdtem és reggelre elmúlt.

Ez 6 éve volt, akkor voltam 38 éves. Azóta nem jött elő, igaz vírusos sem voltam, csak 1x náthás.

Félévente 1x van hogy egyetlen pillanatra megszédülök, de ez nem olyan mint a BPPV volt.

Még annyit, hogy engem akkor fel akartak venni a neurológiára, mert nem volt tipikus tünetm hogy a legdurvàbb roham közben hirtelen kettőslátásom is lett. A sürgis doki szerint ez a szemrezgés miatt is lehetett, neurológus MRI-re küldött volna, javasolta hogy feküdjek be.

Mondtam hogy oké, de ugye a fül-orr-gégészet is meg fog vizsgàlni, mert èn érzem hogy a bal fülem környéke feszít. De ebben a kórhàzban a neurológia és a fül-'orr-gége örök ellenségek, nyíltan megmondta a dokinő hogy nem fogok szambàzni a 2 osztàly között, ha ide vesznek fel, nem fog fülész làtni.

Én ezt nonszensznek találtam...

Még 1x rákérdeztem mi történik ha bent maradok, de akkor már nem volt szó MRIről, csak hogy megfigyelés lesz.

Na ezt vègigcsináltam szülés előtt is, nem kértem a nagy semmiből, saját felelősségre tàvoztam es kértem hogy fül orr gégész is megnézzen.

Meg is nézett akkor és persze semmi. Adott tovàbbi beutalót oto-neurológiai rendelésre, 2 hónap múlva kaptam időpontot.

Azt mondták ott provokàlni fogjàk megint a rohamot és vizsgàlják.

Odamentem, nagy flegmàn kérdezte a dokinő hogy most éplen szédülök-e, mondtam hogy nem, erre küldött felém egy lesújtó pillantást, lecsapta a papírjaimat és nem volt hajlandó elvégezni a vizsgàlatot, mondvàn akkor jöjjek vissza amikor éppen szédülök.

Hiába mondtam, nem akarta megérteni hogy akkor nem a 2 hónapos előjegyzésen fogok ücsörögni.

Feladtam, megalázó volt az egész.

Mivel már nem szédültem, nem is mentem utána a dolognak.

De van egy magándoki, úgy emlékszem Pécsen és Pesten rendel, kifejezetten BPPV szakértő, azt is megmondja ha nem az. Nem emlèkszem a nevére, talàn vmlyen Katalin, mindjárt rákeresek még. Hozzá mennék, ha megint előjönne.

Még annyi hogy a sürgin amikor gyógyszert kaptam, kérdeztem hány nap mire teljesen elmúlik. Nevetve azt mondták, hogy nem hàny nap, inkàbb hány hét.

Azért egy neurológiai kivizsgálás is jó ötlet szerintem.

Bocs hogy ennyire hosszú lettem, de hátha segít valamelyik része.

Dr Szirmai Ágnes a BPPV szakértő.

/Hát nem Katalin, de majdnem :D/

13. Azért ez elég kegyetlenség hogy az ember szenved és akkor még az orvos rá is tesz neked a hozzáállásával. :(

Hol van az emberség? Az empátia? Pedig ahogy írtad,ez nem mostanában volt..