Egyre több lesz az allergiás ember, romlik az emberiség genetikai állománya?

Egyértelműen "romlik" az ember genetikai állománya, nem csak az allergiások miatt. Pár száz éve egy sima rövidlátó sem élhetett túl sokáig, mert két perc alatt kiiktatták a háborúban, ma meg már kb. az emberek fele (ha nem több) szemüveget hord, ha máskor nem, akkor legalább olvasáshoz. Egy súlyosan fogyatékos, állandó/rendszeres orvosi ellátást igénylő (akár csak egy IBD-s, epilepsziás pl.) beteg emberről meg ne is beszéljünk, nem sokkal ezelőttig nem volt mód sem a kezelésükre, sem az életben tartásukra addig, hogy családot alapíthassanak.

Más kérdés, hogy ez hátrányt jelent-e egyáltalán. Ha egy betegség kezelésére megvan az egyszerű, különösebb mellékhatásoktól mentes mód, akkor nem sok hátrányt jelent az életben. Ha csak annyival, hogy valaki diétát tart vagy beszed naponta egy szem gyógyszert élete végéig kvázi egészségesként élhet, akkor miért ne, minden joga megvan a családalapításhoz (mondjuk a *joga* pl. súlyos öröklődő betegség esetén is megvan, de azért ez már több etikai problémát vet fel, mint egy sima allergia).

Nem akarok kukacoskodni, de a cikk pont a környezeti tényezőkre fókuszál.

(az öröklött genetikai adottságok mellett bizonyos anyai tényezők epigenetikai változásokon keresztül már a magzati és korai életkorban hatnak... lehetőséget adhat különböző támadáspontú beavatkozások elvégzésére, és ezzel primer prevencióként, a későbbi allergiás szenzitizáció megelőzésére.)

BTW ez már régi vita és a helyzet az, hogy recesszivitás miatt a szelekcióval csak minimális mértékben tudod javítani az emberi génállományt (vagy rontani a szelekció elmaradásával). Mondok egy példát: tegyük fel, hogy van egy allergiára hajlamosító gén, ami az emberek 10%-ában jelen van heterozigóta módon. Feltéve hogy a gén recesszív jellegű (ha domináns lenne, minden hordozója hamar allergiát fejlesztene ki és a génnek eleve esélye sem lett volna elterjedni, mert már rég kiszelektálódott volna a szép régi vad időkben), csak az emberek 1%-ban manifesztálódik, csak ezt tudod szelektálni, viszont a génmásolatok 90%-a rejtetten megmarad. Hosszú távon persze csökken a gén gyakorisága.

Amúgy itt éppen ez a lényeg, ilyen mértékű változás, mint amit tapasztalunk, hogy gyakorlatilag két generáció alatt sokszorosára nőtt az allergiás esetek száma, genetikailag nem magyarázható, ennek környezeti hatásnak kell lennie.