Fodrász vagyok, nem gondoltam, hogy ekkora gond lesz a családban, mit tegyek?

A lényeg, hogy öten vagyunk testvérek (nő vagyok, 40 éves). Fodrásznak tanultam, először alkalmazott voltam, majd nyitottam egy kis fodrász üzletet, egyedül dolgozom. Négy nővérem van, én vagyok a "legkisebb", és anyukánk 15 éves koromban halt meg. Ami a lényeg, hogy mind a négy nővérem hozzám jár, és én mindig megcsináltam a hajukat, ebben volt festés, melír, tehát hosszabb munkák is, aki anyagigényesek is. Ahogy teltek az évek, a nővéreimnek is lettek gyerekeik, többnyire lányok, már ők is huszon-harminc évesek, és ők is ide járnak. Van olyan nap, hogy a nyitvatartási időm felében, kétharmadában nekik dolgozom. És itt a gond, ezt én is látom, de a férjem javasolta, hogy valahogy ezt azért vessem fel nekik, hogy oké, munkadíjat nem is, de az anyag árát legalább fizessék ki. (Többnyire hajfestékek, drága termékekkel dolgozom). Amikor ezt felvetettem (egyik nővérem volt itt pont), ő elment a másik háromhoz, összeült a kupaktanács, és amit én kaptam: Hálátlan kis dög vagyok, anyám helyett ők neveltek fel, és akkor ennyi hála nincs bennem, és van pofám pénzt kérni. Teljesen kiborultam. 20 éves korom óta dolgozom, mindig hozzám jártak, a családjaik egyre nagyobbak, lányaiknak is vannak igényeik. Ez mind idő is nekem, addig nem tudok mást vállalni. Közben az adó, a rezsi ketyeg, az mindig állandó, de legalább a rájuk fordított anyagok árát fizetnék ki, mert tényleg vannak napok, amikor simán mínuszban vagyok, ha egyenleget vonok. Most rám fúj mindenki. Férjem sem érti. De azért, mert ez 20 évig így ment, nem szeretném így folytatni. Nekem is egyre nehezebb, van két felnőtt gyerekem, miattuk is sokat kell vállalnom. (Amúgy hogy felneveltek anyu helyett, 15 voltam, amikor meghalt, 18 évesen már férjhez mentem.)

Mit tegyek? Tényleg hálátlan vagyok?