Hogyan kezeljem jól, hogy az öcsém szerintem hibát készül elkövetni?

Köszönöm a válaszokat! Háttérinformáció:6 éve férjnél vagyok, 9 éve élünk együtt. Átlagosan napi 10-12 órát dolgozunk, háztartást vezetünk,a kevés szabadidőnket igyekszünk tartalmasan eltölteni egymással és a szeretteinkkel. Elhiszem,hogy sok esetben azok szólnak bele más dolgába, akiknek nincs jobb elfoglaltsága-ebben az esetben ez nem áll fenn. Kérem ne bocsátkozzunk feltételezésekbe,inkább kérdezzünk. Az is érthető, hogy sokan találva érzik magukat,akiknek része volt családtag részéről fúrásban. Szerencsére én nem vagyok érintett, ugyanakkor hálás lennék, ha elolvasná a szöveget,aki válaszolni szeretne. Mint írtam, nem szólhatok bele, nem is teszem. Nálunk hála Istennek nem szokás a másik privát szférájába gyalogolni,sem szülők,sem testvérek,sem más rokonok részéről.Ha megkérdez,maximum akkor mondunk véleményt.Az öcsém nem kérdezett,tehát nem szólok.Ha mesél, meghallgatom,igyekszem jobban megismerni a párját. Egyébként ő saját bevallása szerint sokszor jobban érzi magát nálunk,mint otthon.Ennyit a rosszindulatú nőrokonokról.Pl.ez is különbség a hátterükben,hogy náluk nem összetartó a család,semmit nem ünnepelnek,nálunk pedig fontosak a közös ünnepek. Ilyesmire gondoltam,hogy ezek problémát okoztak náluk eleinte,de úgy tűnik, a lánynak megtetszettek ezek a szokások,talán a közös életükben sem lesz gond. Aki megértette, hogy ha a háttérből is, de szorítok a testvéremnek,hogy boldog legyen így vagy úgy, vele vagy mással. Kérem, hogy a hozzászólások stílusában-függetlenül a véleményünktől-próbáljuk magunkat az általánosan elvárható viselkedési normákhoz tartani. Kiindulásnak javaslom a kérdés szövegét. Köszönöm.

Az utolsó válaszolónak köszönöm a felvetést, hogy esetleg lázadás lehet ez a részéről.Ez bennem is felmerült. Viszont épp a napokban mesélte az öcsém, hogy mivel neki fontosak a mi katolikus gyökereink, és szeretne templomi esküvőt, ill.hitben nevelni a születendő gyermekeiket,a párja hajlandó megkeresztelkedni ezért. Ő semmilyen vallásos nevelést nem kapott, tesóm elmondása szerint teljesen más hátterű,világnézetű család,mint a mienk. A lánynak sok dolog jobban tetszik nálunk,de más dolgokban teljesen más a felfogása,mint tesómnak.Kérdeztem,hogyan hidalják át ezeket a különbségeket, azt mondta, neki inkább előny,ha más felfogású a társa,mert jókat tudnak beszélgetni a különböző nézőpontokról. Szerintem ez alapvetően jó dolog, viszont feleslegesen megnehezítheti a hétköznapokat,amikor nem izgalmas elvi vitákról van szó,hanem a munkás hétköznapok menedzseléséről.Az ő meglátása szerint ezek az elvi különbségek nem befolyásolják a mindennapi életet. Remélem így lesz. Ahogy írta itt a kedves utolsó válaszoló, hasznos kipróbálni az együttélést. Erre még nem volt példa,mert távkapcsolatban élnek,csak hétvégente találkoznak valamelyikük szüleinél.Ez így is marad még egy-két évig,míg a lány befejezi az egyetemet. Gondolom akkor kiderül, mennyire működik az együttélés.

Kérem ismét elolvasni, amit írtam. A katolikus gyökerek azt jelentik, hogy meg vagyunk keresztelve, hittanra jártunk és megtartjuk az ünnepeket. Mint nagyon sokan, akik szintén nem akarják másnak megmondani, hogyan éljen. Ugye elolvastad azt a részt, hogy nálunk az a szokás, hogy addig nem szólsz más dolgába, míg nem kérdeznek? Valóban úgy tűnik számodra, abból amit leírtam, hogy más boldogsága zavar? Gond volt az olvasással iskolában? Az ünnepek, mint olyan,nálunk pl.a karácsonyfa állítását jelenti, ami nekünk fontos. A lánynál nincs ilyen otthon,mert ők nem ünneplik. Viszont nálunk szívesen díszítette, jól érzi magát a közös karácsonyokon. Annyira, hogy otthon is javasolta, jöjjön össze a család, ha már fát nem állítanak, legyenek együtt. Meg is tették. Ilyem hagyományokra gondolok. De ha szerinted vallási fanatizmus karácsonyfát állítani, akkor sok millió emberrel együtt vállalom. Ha szerinted a más boldogságába való beleszólás, hogy az öcsém maga vetette fel a barátnőjének, hogy ő szeretné majd hittanra járatni a gyereket, nekem utólag mesélte,akkor szólok, hogy nem megy az értő olvasás. Ha ismered a betűket,de nem érted,ami oda van írva, akkor nem tudsz olvasni. Szerintem ezzel kezdj valamit, mert nagy hátrány lehet pl. hivatalos ügyek intézésénél.

Semmi gond.Mindenki hajlamos a saját szűrőjén keresztül nézni a dolgokat és vannak "kulcsszavak",amikre ugrik néha az ember. Itt most nem akartam,hogy eltérjünk a tárgytól. A traumádat nagyon sajnálom,kívánom,hogy fel tudd dolgozni.

Kedves 18 sorszámú válaszoló: Természetesen jogod van a saját véleményedhez,azonban sajnos nem a kérdésre válaszoltál. Szövegértésed elégtelen. Vagy csak egyszerűen nem olvastad el. Kérlek tedd meg,ha érdemben szeretnél hozzászólni a témához. (Egyébként ez bármilyen téma esetén tanácsos). Köszönöm. Remélem nem ez volt a leghosszabb szöveg, amit mostanában olvastál. Értékelem a segítő szándékot, hogy az emberek megpróbálnak válaszolni,de sajnos nem sokra megyek vele, ha nem értelmezik a kérdést. Nem tudom, hogy nem képesek rá vagy nem akarják. Lehet, hogy nem ilyen lehangolóan sok a funkcionális analfabéta (értsd: nem képes az olvasottak értelmezésére, egyszerűen csak nem érdekli az emberek többségét, hogy a másik mit akar közölni. Valószínű, hogy a többség a saját érzelmeit közli, függetlenül attól, hogy mit írtam. Hiszen világosan leírtam többször is, hogy nem akarok beleszólniaz öcsém magánéletébe. Nem is szólok. Ő mesél magukról. Nekem vannak bizonyos kételyeim, de nem nekem kella lánnyal élnem, így csak csendben remélem, hogy boldogok lesznek. A lány nagyon szeret a mi családunkkal lenni, mert nálunk összetartóbb, vidámabb a hangulat, náluk sajnos sok a feszültség, probléma. Talán egyfajta menedék is neki ez a közeg. Szóval nem, nem fúrja senki.Amúgy ez pontosan leírva látható kb.3-4 helyen,nem tudom ennél egyértelműbben megfogalmazni. Csak kíváncsiságból: 18-nak és a hozzá hasonló nívón szövegértőknek hány osztálya van? Illetve azokat milyen eredménnyel végezték el? Bár erre az írásuk (?) is enged következtetni..