Nincsen türelmem testvéremhez, sajnos egyszerűen nem tudom szeretni már, mit tegyek?

10 éve romlott meg a kapcsolatunk, azóta hullámzó volt, de inkább lefelé..

Még a saját szüleink is beismerték, hogy empátia együttérzés alig van benne, csak az jólét érdekli, a láblógatás és a nagymenő társasága. A menő haverját felköszöntötte például szülők pénzéből, engem és őket (tőlük kap pedig pénzt) évek óta nem.

Pedig szigor volt bár inkább én éreztem ezt, én voltam az idősebb nekem kellett mindig több felelősséget vállalni. Mostanában kezdtek a szüleim puhulni, amikor pedig tényleg a sarkukra kéne állniuk.

Annyiszor hazudott már mindenkinek, lopott és utána mintha semmi sem történt volna úgy viselkedik. Utóbbi évben normálisabb lett látszólag. Reménykedtem. De megint kiderült hogy nem érdeklik mások nagyon. Csalódtam magamban is, mert mások sokkal többet elnéznek testvérüknek, de ez nekem nem megy. Egyszerűen nem tudom szeretni, tiszta szívből. Nem bántom. Csak kerülöm, ha hazalátogatok. Szerintem nem is érti.

Hasonló helyzetben lévők, ti megbocsájtotok, megbocsájtottatok a testvéreteknek?

Változott a helyzet idővel vagy örökre ilyen marad?