Kilástalan vagyok folyton az kérdezem hogy hol rontottam el. Az öcsémmel lehet a baj vagy velem?
Kamasz, aki félárva, az anyja elhagyta és a nővére neveli. Ezért (is) problémás. Nem te rontottad el, még a szülők által nevelt családokban is nagyon kemény tud lenni a kamaszkor. Nyilván nem minden gyereknél, de sokaknál igen.
Figyelj azokra a jelekre, amik arra utalhatnak, hogy esetleg drogozik-e - ha ilyen gyanú felmerül, akkor sürgősen segítséget kell kérned.
Egyébként meg ne vedd a szívedre a szájálását. Legyenek szabályaid, amit elvársz tőle (nem kell sok, csak ami tényleg fontos és az ő érdekét szolgálja).
Érdemes a tanáraival, osztályfőnökével is rendszeresen beszélned.
A kritizálás, bunkóskodás, visszadumálás életkori sajátosság is. Ettől függetlenül ne hagyd magad lábtörlőnek használni. Nem kell vele veszekedni, de próbálj vele beszélgetni minél többet, amikor csak lehet. Ha tuskó, akkor meg ne keresd a kedvét - semmi meki, finomság, sőt mivel gondolom te tartod el, akár meg is vonhatsz tőle dolgokat, amit te fizetsz (telefon, internet) egy időre.
Drogra nem hinném, hogy ráálna. Édesapánkat ez miatt vesztettük el (és más dolgok miatt is). Az új tanáraival beszéltem és az egyik azt ajánlotta lehet, hogy kéne neki egy kis apai szigor. De mivel én három éve szingli vagyok, és az öcsém miatt nem is szeretnék eljárkálni ide-oda, ezért nem hinném, hogy mostanában lesz. Az egyik barátnőmmel is gondolkoztunk, és lehet, hogy tényleg jól jönne neki egy kis szeretet, törődés is. De nem tőlem. Hiányzik neki az apai szeretet, de lehet, hogy csak az, hogy csak úgy tartson egy apa fia napot. Nem tudom, én tényleg mindennel próbálkoztam "dilidoki"-hoz is vittem, ahogy ő mondta. De nem használt semmit, két hónap alatt megelégelte. Nincs rossz társaságban tudomásom szerint, ott egy férfi tanár nekem beszámol, mikor megkérdem, hogy nem e keveredett rossz társaságba. A jegyei is megfelelnek az elvárásaimnam, órán szorgalmas csak velem ilyen. Tanárok szerint tisztelettudó és az esze is a helyén vagy.
Esetleg hagyjam egy kicsit lógva ne szóljak hozzá vagy mi? Esetleg túl ráakaszkodó lennék?
Nem semmi sztori. Már azzal is bőven túlteljesítettél, hogy vállaltad a nevelését. Belegondolok, én nem hiszem, hogy 19 éves fejjel vállaltam volna, hogy még minimum 9 évig eltartsam a testvéremet, hiszen az nagy anyagi teher, és még neveljem is. Persze lehet, hogy anyagilag jól álltok, ezt nem tudom.
Egy 19 éves fiú biztosan nem ezt tette volna. De talán sok lány sem.
Vannak olyan tanácsadó szervezetek, ahol fiatalok adnak tanácsot tiniknek. Például fesztiválokon is szokott ilyen lenni. Mert állítólag a tinik könnyebben elfogadnak tanácsot egy tőlük nem sokkal idősebb fiataltól. Próbálj meg egy ilyen fiúval beszélni, aki szokott tanácsot adni, hátha töltene egy kis időt a testvéreddel.
nézd, jól tanul és nincs zűrös helyzetben, ennél többet nem tudsz belőle kihozni...
Megmondod, hogy oké te nem leszel az anyja,de ha annyira szeretne egyet menjen és keresse őt meg, jaaaaa hogy ő elhagyott titeket...
Mondd meg hogy szereted őt és támogatod ha majd benő a feje lágya, de ha nem akar pesztrálást, akkor mostantól elég nagyfiú már agy neki egy szakács könyvet és kezdjen el főzni magára, add oda a ruháit és kezdjen el mosni magára(és közöld vele hogy büdös ruhában nem fog a csajszinak tetszeni), ha nem akarja hogy pesztráld akkor viselkedjen/éljen is felnőttként.
és ha ettől bedurcázik, akkor 18 évesen mehet amerre szeretne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!