Szerintetek ez egészséges egy gimnazista gyerek esetében?
Kistestvérem ebben a tanévben kezdte a gimnáziumot, egy emelt szakos osztályban. Erős gimnázium, anno én is oda jártam. Viszont a szak elég kemény. Szegény gyereknek az a programja, hogy elmegy reggel iskolába, 4-5 körül hazaér, eszik és onnantól kezdve éjjel 11-ig tanul. Pedig egy okos, gyors felfogású, szorgalma gyerek, mégis ilyen sokat kell tanulnia. Édesanyámtól kérdeztem, hogy nem-e sok neki, szerinte ez így van rendjén, az a dolga, hogy tanuljon. Kicsit aggódok, mert szerintem néha pihenni, lazítania is kéne. Barátaival soha nem megy semerre, mindig itthon van.
Ha őt kérdezem erről, nem igazán tud semmit sem válaszolni csak hümmög, hogy nem rossz így neki.
Szerintetek ez nem fog előbb-utóbb visszacsapni, akár egészségügyileg, akár szociálisan? Vagy tényleg ez a záloga annak, hogy jó egyetemre menjen és ne legyen gondja az életben? (orvosnak készül)
Akinek otthon még napi 5 órát kell tanulni gimiben, annak az túl erős. Mégsem olyan gyors felfogású és okos.
Vagy tanulás címén ezer más dologgal foglalkozik.
Erős gimibe jártam, a épességeimmel sem volt soha gond, mégis nagyon riktán ültem 11-ig a tanulandó fölött, max nagyon ritkán vagy ha elszórakoztam az időm délután.
A jegyei milyenek?
Nem egészséges.
Ahogy felnőttkorban sem egészséges munkamániásnak lenni, úgy ennyi idős korban sem tanulás-mániásnak.
Igenis kell időt szakítani a magánéletre, a szórakozásra, szabad levegőn levésre is.
Mondom ezt úgy, hogy szintén erős(nek tartott) gimnáziumba jártam és utána egyetemet (ELTE) végeztem.
Anyukáddal nagyon nem értek egyet! Én biztos nem hajtanám így a gyerekemet!
És végül:
NEM, nem ez a záloga annak, hogy felvegyék az orvosira.
És ha orvos lesz, attól még lehet gondja. Anyagi is és másmilyen is.
Egyébként pont azért, mert az orvosi valóban nagyon kemény, fölmerül bennem: vajon az egyetemen mennyit akar tanulni? Még ennél is többet?
Nekem öcsém volt lassan tanuló, igaz mindig kitűnő volt, viszont én szinte semmi tanulással voltam 4-es, ő meg rengeteg időt fektetett az 5-ösbe.
Egyetemen később muszáj felpörögni és gyorsan nagy mennyiséget tanulni, mert egyszerűen nincs időd lassan, alaposan végig molyolni mindent.
Vagy ki tudja tanul e, én anno tanulás címszóval olvastam, Playboyt nézegettem és meztelen nőket rajzolgattam egy füzetbe :D Manapság meg ott a gép...
Mi a testvéremmel más gimnáziumba jár(t)unk, más szakra, mégis mindketten 11-ig, éjfélig ültünk a könyv felett. Hétvégén ki tudtunk kapcsolódni.
Szerintem sem jó ez így, pláne, mert most egyetemista vagyok, és tényleg gyors a felfogásom, még dolgozni is jut időm amellett, hogy a szakomon jól teljesítek. De ha gimiben jó átlagot akarsz, mert ez a passziód, akkor muszáj rengeteg fölösleges baromságot benyalnod, amiknek a 90%-át maximum tévés vetélkedőkön tudnád majd hasznosítani, mert tök fölösleges.
Hogy vissza fog-e ütni? Attól függ, mennyire terhelhető a testvéred. Nálam kialakult gimiben egy kis szorongás, terápiára is jártam, de ahogy egyetemre mentem, "varázslatosan" megszűnt. A tesómnak semmi mentális gondja nincs, viszont gyakran marad otthon megfázásokkal.
Ha gyerekem lesz, remélem, nem lesz olyan hülye, mint én, és nem akar versenyistállóba iratkozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!