Miért teszi ezt velem a húgom? Miért engem állít be folyamatosan rossznak?
Sziasztok!
Tanácsokra lenne szükségem, már teljesen kivagyok.
A húgommal soha nem volt igazán jó kapcsolatom, anyu is mindig őt szerette jobban.
Egy éve 2 hónap elteltével szültünk, mind a ketten kislányt.
Persze anyunak csak ők léteznek, ezt nem mutatja igazán inkább csak érzem.
Apu van inkább velünk.
Sajnos a problémák nálunk is az anyagi különbségek miatt kezdődtek el.
Húgom mondhatni a semmire szült, alig pár dolgot vettek meg ők, a többit a szüleink sajtolták ki a fizetésükből.
Már ott elkezdődtek a gondok, hogy mi mennyire nem vagyunk tisztelettel rájuk, hogy a drágább dolgokat vesszük meg mikor nekik a negyed annyi árúra sincs pénzük.
Ebből ekkor lett egy nagy vita, ahol elmondtam, hogy én nem tehetek arról, hogy ők ezeket nem tehetik meg.És engem ne akarjanak erre kényszeríteni és ne én legyen beállítva emiatt rossznak mert én jobb minőségű holmikat veszek meg.
Mindig a húgom uszította ezeket a veszekedéseket.
Most egy ideig csend volt, de így karácsony előtt megint előjött a dolog.
Kislányunknak karácsonyra egy tanuló kutyus nevezetű játékot vettünk. Ezt húgom megtudta, és az lett az egészből megint, hogy mi milyen szemetek vagyunk mert az ő kislányuk is ez szerette volna karácsonyra de ők nem tudják neki megvenni és megint ő lesz emiatt semmibe véve.
Mondtam, hogy akkor megveszem neki én... Tőlem nekik nem kell semmi.
De sokszor ment vita ruhákon, babajátékokon, hogy ők ezt nem tehetik meg én meg igen és ez milyen gusztustalan viselkedés...hogy én a családi összejövetelekre ezekben a drága ruhákban viszem a lányunkat, ő meg szégyenkezik mert neki erre nem telik.
Volt, hogy összeszedtem a kinőtt ruhákat és vettem nekik újakat, de azokat visszaküldte: neki nem kell alamizsna címen.
Tényleg én vagyok a rossz? Nekem kéne meghúznom magam és rosszul érezni?
"sajnos, nem vagyok az az ember aki a másiknak beszól"
Akkor rohadt gyorsan fejleszd magad ezen a téren.
Ugyanis amint a kislányod elég nagy lesz, hogy lehessen beszélni vele ős is terítékre kerül a hugodnál és el fogja kezdeni őt is osztogatni és beszólogatni. Erre mérget vehetsz. Akkor is azt fogod mondani, hogy jajj én nem vagyok beszólogatós?
Azért nem biztos ám, hogy minden pont úgy van. ahogy a kérdező mondja. Jó lenne hallani a másik oldalt is.
Mert eleve a kérdező megfogalmazásában általánosítások vannak, amiket lehet így is úgy is elképzelni, hogy mi lehet az alapja.
Ki tudja, hogy miből gondolja pl. hogy a szülei a hugát szerették jobban?
Vagy hogy milyen stílusban mondja, amiket mond. Bőven beleeshet a kiosztás kategóriába.
Tényleg nem illik -akármiért is- szegényebb társaságba drága ruhákban menni. Én se tenném.
Ennyiből nem lehet megmondani, hogy rossz vagy-e, vagy csak most fizetsz meg azért, hogy -szerinted- a hugodat szerették jobban. Nem tudom.
Miért éreznéd magad rosszul, ha szerényebb, viseltesebb ruhában mennél a családi ünnepekre?
Én nem tudom, de -a leírt háttér nélkül is-, amikor a saját gyerekemnek vennék valamit, egyből gondolnék rá -ha megengedhetném magamnak-, hogy vegyek a kis unokahugomnak is, egy másik színben, vagy másik ruhában; mittudomén.
Soha nem tudod, mi történhet. Na és, ha jobban szerették a hugod? Nem biztos, hogy van értelme a gyerekekre is átörökíteni..
20.20-as; "ilyeneket is csak olyan mondhat..."
Ha tudnád, hogy mennyire nem igaz!
De mindegy.
28-as; írod, hogy "jószándékkal".
Őszintén, miből gondolhatjuk ezt? Mondaná-e akárki, hogy valami más, nem éppen "jó" szándékkal. Persze, hogy nem.
Talán pszichológushoz lenne érdemes menni, kibogozni az indítékokat, megoldani a konfliktusokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!