Vajon az ő gyerekét jobban szeretik majd?

Ez egy tipikus féltékenységi reakció töled.

Biztosan, hogy az egész életedet ebben a féltékenységben élted le, és felnöttként sem tudod leküzdeni.

Èrdemes lenne növéreddel erröl beszélni. Elmondani a régi sérelmeket, és, hogy most is érzed még ezt.

Èn megértelek, és biztosan rossz lehet úgy leérni az életedet, hogy ezt a féltékenységet senki nem hessegette el.

A visszahúzódó, introvertált természetet a többi ember elutasításnak éli meg. Gondolom, te sem nagyon kérdezgeted őket, nem különösebben érdekelnek az ő életük eseményei, nem pletykálsz a szomszédokról, és az sem jellemző, hogy kérsz tőlük valamit, vagy minden kis mozzanatot megbeszélsz velük. A nővéred más típus, ő beavatta őket az apró-cseprő dolgaiba is, és ők is megosztották vele a sajátjaikat.

Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnek, egyszerűen más természet vagy, másképp viszonyulnak hozzád a felszínen. Nővérednél gondolom az aggódás is bejátszik, 40 évesen terhes az első gyerekkel, talán nehézségei lehettek, ebben a korban több a komplikáció is, mint 13 évvel fiatalabban.

Ha ennyire bánt a dolog, mondd el nekik, mit érzel, előbb próbálj meg velük beszélni, mint hogy véglegesen lezárod a szüleiddel a kapcsolatot, ők meg, szegények, azt sem tudják, mi bajod.

Azt tudod, hogy miért szerették mindig is jobban a nővéredet, mint téged? Jobban hasonlított a természete a szüleitekéhez, jobban megtalálták az összhangot vele?

Lehet, hogy ők mindhárman szeretnek minden apró-cseprő dolgot megbeszélni, pletykálni, mindenbe beavatják egymást, te meg más vagy és emiatt kilógsz a sorból.

Szerintem őket is bánthatja az, ahogy alakult, lehet, hogy a múltban több ragaszkodást, nyitottságot stb. vártak volna tőled. Vagy az is lehet, hogy nem olyan vagy, mint ők szeretnék (ami hülyeség, mert ilyesmit nem kell elvárni).

Azért is szomorú, mert elsősorban a szülő felelőssége a viszony kialakítása, legalábbis addig, amíg fel nem nőnek a gyerekei. Akkor is, ha jobban különbözik a természetük.

De ha emiatt az unokák között is különbséget tesznek, már csak azért is igazságtalan, mert nem a gyerekek tehetnek a szülők és a nagyszülők közötti viszonyról.

Én is azt tanácsolnám, hogy beszélj velük, megbeszélitek, kit mi bánt, és hogy te nem szeretnéd, ha emiatt a gyerekeid irányába is kevésbé lennének érdeklődők.