Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Miért várja el mindenki...

Miért várja el mindenki ezeket tőlem?

Figyelt kérdés
Nemrég született meg a testvéremék gyereke, sajnos még mindketten a szüleimnél élnek, ami nekem nyíltan felvállalva soha nem tetszett (tekintve, hogy én is ott lakom). Szerintem aki gyereket vállal, vállalja azt is, hogy eltartja, ha kell albérletben, de akkor sem a család nyakán. Mióta a környezetem tudja, hogy a testvérem terhes volt, folyamatosan kb. naponta mindenki megkérdezte, hogy ő hogy van, mikor lesz gyerek, mekkora a gyerek, milyen nemű, milyen súlyú, mi a neve. Eléggé kivoltam már ettől, főleg, hogy mindenkinek elmondtam, hogy nem jó a testvéremékkel a viszonyom, sosem volt jó (mindig borzasztó testvérek voltunk, én régóta már inkább idegenként tekintek rá, semmint testvérként), nekem ez a gyerek dolog annyira nem számít, egyszerűen valamiért nem érdekel, mi van velük. Erre mindenki engem ócsárol, hogy milyen szemét testvér vagyok, többek között mert nem gratuláltam a gyerekhez, mert nem fogom 1 hét után kézbe a gyereket, mert nem megyek vele sétálni, mert nem veszek neki annyi ajándékot, mint a többi nagynénje, nagybátyja (vettem, csak nem erre költöm a fél fizetésem, mint a többiek). Mindenki azt várja tőlem, hogy legyek példás nagynéni, hogy babusgassam a gyereket, hogy szeressem, pedig bevallom, nem érzek semmit. Olyan, mint egy idegen gyerek és így is beszélek róla. Nem szeretek sem vele, sem a szüleivel egy házban élni, folyton a költözésen jár az eszem, az pedig nekem eszembe sem jutna, hogy nagynéniskedjek. Valahogy nem visz rá a lélek, valamiért nem érzem a rokonomnak, ahogy az anyját sem. És már nagyon unom, hogy mindenki engem okít, hogy milyen vagyok már. Tényleg ekkora gond ez? Hogy szereljem le a rokonokat, legfőképp anyámat, hogy leálljon, ne mondogassa mindig azt, hogy milyen pocsék nagynéni vagyok, bezzeg a többi rokon így meg úgy? És mit kezdjek a többiekkel, akik folyton másról sem beszélnek, csak a testvérem gyerekéről, hogy adjam már a tudtukra, hogy elegem van már a kérdezősködésükből és nem a gyerek körül forog az életem? Még a párom anyjáékat sem érdekli lassan más, csak a gyerek, pedig még a testvéremet sem ismerik, mégis másról sem tudnak beszélni. Hogy szereljem le az embereket, hogy elég lesz már?
2015. ápr. 19. 19:35
1 2 3
 21/24 A kérdező kommentje:
Arra érthette az egyik válaszoló, hogy szülni bárki tud, hogy nem vagyok féltékeny, miért lennék, szülni én is tudok, csak akarnom kell. Nem akarok most még gyereket, és úgy, mint az életét épp hogy elindító fiatal, elég furcsa, hogy mindenkit csak az érdekel, hogy vittem-e már a gyereket sétálni vagy fürdettem-e már. És nem az a fontos, hogy mi van az összetört kocsimmal (baleset) vagy mi van az új munkahelyemen. Annyi gondom van egyébként is, kicsit sincs hangulatom még babázgatni, főleg nem a testvéremmel, akivel minden második szavunkból veszekedés lesz és legszívesebben elküldenénk egymást valami másik bolygóra élni, ha lehetne.
2015. ápr. 19. 20:27
 22/24 anonim ***** válasza:

Nem is a gyerekre értettem a feltekenyseget hanem magára a szituációra, hogy a szülők a testvereddel vannak elfoglalva.

Ezért ha nem tetszik költözz el.

Azt nem értem miért várják el tőled, hogy babusgasd a babát.

De azért azt nem hinném, ha baleseted volt azzal nem foglakozott senki.

Továbbra is tartom azt, hogy bizonyos fokú féltékenyseg van benned. És a testvéreddel való rossz viszonyod haritod rá erre a dologra.

2015. ápr. 19. 20:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/24 A kérdező kommentje:
Nem vagyok féltékeny, élem simán, nyugodtan, bár néha stresszesen a saját kis életem. Mindenkivel beszélgetek, besegítek nem keveset a házimunkában, eltartom magam, de nem kell ennél több. Nem akarok minta nagynéni lenni, sem minta testvér, és nem érdekel, anyám mit gondol rólam, ha nem foglalkozom a gyerekkel, de már direkt az agyamra próbál menni. Már szinte megpróbál lelkiismeret furdalást okozni, hogy milyen szemét vagyok, amiért nem babusgatom a gyereket, mint ő. Nem értem, mert pl apámat sem érdekli a gyerek (ő sincs oda a testvéremék életviteléért), őt mégsem cseszegetik.
2015. ápr. 19. 20:36
 24/24 anonim ***** válasza:

Én az általad leírtakból úgy képzelem el, hogy te is szeretnél jóban lenni a családoddal, rokonokkal, csak nem olyan módon, ahogy köztük megnyilvánul. Féltékeny vagy rájuk, mert szeretik egymást, harmonikus családi életük van, még ha nem is úgy, ahogy te magadnak szeretnéd.

Költözz el a pároddal, teremtsetek magatoknak olyan családi életet, ami nektek jó.

2015. ápr. 19. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!