Köztetek hány év korkülönbség van a testvére (i) ddel és milyen a kapcsolatotok?

3 év van köztünk, nagyon jó a kapcsolatunk.

Persze voltak zökkenők régebben, de ha visszagondolok semmi komoly, csak a napi viták, amik termeszetesek két gyerek közt.

27 és 24 évesek vagyunk

Szerintem ez a 2-3-4 az ideális.

Férjeméknék 6 év van majdnem, és nekik most felnőttkent kezd jó kapcsolatuk lenni, kb 2 éve.(33 és 27 évesek)

Előtte a bátyjja gyerekként kezelte, és ő volt a "kisöccse", a "kishülye"

Unokatesóméknál is 7 év van..

Gyerekként egészen távol álltak egymástól, deők hamar összerázódtak.

Mire középiskolába került a kisebb addigra lett igazán jó, de ők 2 lány..

Egyébként szerintem nem csak a kortól függ

28 éves vagyok, két bátyám van, három és nyolc évvel idősebbek nálam. A kapcsolatunk jónak mondható, ha bármi van (akár jó, akár rossz), tudunk egymáshoz fordulni segítségért és jó társaságért is.

Régen persze voltak összezörrenések, főleg a fiatalabb tesómmal sokat nyúztuk egymást.

Egy dolog zavar, mégpedig az, hogy nem mindig tekintenek teljesen felnőttnek, sokszor úgy gondolhatják, hogy nekem be lehet szólni például, vagy lehet cikizni, kötözködni velem. (Állatvilágban ezt dominanciaharcnak hívják, nálunk, embereknél nem tudom, mi a neve.) Mivel most élek először olyan közegben, ahol nem akar lekörözni senki, így égés, nem égés, csak most tűnt fel ez a jelenség. Most ott tartok, hogy szeretem a tesóimat, de van egy határ, ameddig elmerészkedhetnek, a legapróbb szurkálódásra is felkapom már a fejem, nem hagyom, hogy elnyomjanak már.

25 éves vagyok, a húgom 22, öcsém 18.

A húgommal kicsiként elég jó volt a kapcsolatunk bár sokszor éreztem, hogy jó lenne, ha csak 1-2 évvel lenne fiatalabb nálam. Tiniként nagyon sokat veszekedtünk, nem voltunk jóban, de nagyjából amióta ő is betöltötte a 18-at, jó barátok is vagyunk.

Öcsémmel már más a helyzet, vele sosem volt túl jó viszonyunk, nem tudtunk egymással mit kezdeni. Most sem még, ő nagyon gyerek, én meg már a saját gyerekemet tervezgetem... 7 év szerintem már túl sok, talán majd 30 körül-után érthetjük meg egymást.

De nyilván ez a korkülönbségen kívül még millió más dologtól is függ.

Én 13, nővérem 16, bátyáim 15, 18. Nővéremmel rohadt jóóó a kapcsolatunk. Nagyobbik bátyám kissé depresziós, de velem van a legjobb kapcsolata. Talán azért, mert szeret tanítani, neki köszönhetem mint lányként, hogy kiváló focis vagyok, és megerősödtem s jól mennek a harcművészetek, kisbaba korom óta foglalkozik velem, mostanába egyre kevesebbet, mert néha van itthon. A másik bátyám hogyis mondjam szihopata, a betezda kórházból elküldték kecsora, jelenleg itthon van, majd ősztől megy koleszba. Ő mindig kiborít, nem lehet normálisan beszélni vele (köpköd, le k**váz, arcomba ordít stb.). Viszont szeretem mert jó fej, mikor normális. :)

jól kijövünk egymással, bár nincs is nagy korkülönbség. Ha valakinek valami baja van, mi segítünk egymásnak. Mindent férre téve, gyűlöletet, minden napi balhékat, nagyon összetartóak vagyunk. :D :3 :)

Egyik bátyám 10 évvel, a másik 12 évvel idősebb nálam. A korkülönbség miatt sokszor nem akarták játszani velem, magányos voltam. Egyébként jól kijövünk egymással.

Unokaöcsém és húga között alig 1 év korkülönbség van és ölik egymást. Szerintem inkább a jellemtől, temperamentumtól függ hogy jönnek ki egymással, nem pedig a korkülönbségtől.

Én 21 éves vagyok, az idősebbik húgom 18 (a év a korkülönbség, bár nem nehéz kiszámolni), a fiatalabb húgom 13 éves (ő 8 évvel fiatalabb).

Jó viszonyunk van, barátinak is mondanám. Az idősebbik húgommal sokáig jobb volt a kapcsolatom, mert korban közelebb álltunk egymáshoz, most viszont, hogy a kicsit is kamaszodik, nem olyan kis gyerekes, már vele is jobban kijövök. Őt régen csak puszilgattam meg ölelgettem, és 10 évesen is kisbabának hívtam. Szegény mennyire utálta :)