A testvéremhez ezután hogy forduljak bizalommal?

Egy lánytestvérem van, aki 23 éves, én 2O éves vagyok. Úgy érzem, hogy neki most jött el az az időszak, amikor ki kell élnie magát, viszont egy féléve szakitott a számára nagyonnagyŐ-vel és azóta kissé "megbolondult" nem tud megélni az alapból középmagas fizetéséből, plussz gyerekeket tanitva délután még kap majdnem annyit, elbulizza, és mindig sir, hogy nincs pénze, de közben mondogatja, h rosszul érezte volna magát ha nem veszi meg ezt vagy azt a ruhát, kabátot, cipőt.

Egyszer beszélgetett az exével, tudni kell, hogy nővérem még midnig vele akar lenni, és sejtésem szerint összejárogatnak, persze ehhez semmi közöm, de egyszer, egy beszélgetésük alkalmával engem lehordott a sárga földig, hogy milyen rossz testvér vagyok, olyanokkal például, hogy a barátommal neki segítettünk télire elraktározni az uborkát, és nem az volt a szöveg, hogy milyen jó, hogy több kéz és hamarabb haladtunk, hanem azt panaszolta, hogy lábalatt volt a barátom, pedig akkor ő segitett a legtöbbet. És hogy milyen rossz és rendetlen vagyok, jelzem, örökké elvégzem a napi teendőket. Olyan mintha mindent odaképzelne, és az nincs is ott valójában. Szóval lehordott engen az exének, aki alapbol nem bir, és a barátomat is, hogy szerinte tulsagosan ragaszkodó a barátom és ilyen furcsa, semmi köze dolgokról irt.

Nem tudom kifejezni, azóta próbáltam elfelejteni, hogy testvér létére, mindig a szememben teszi a jót és a hátam mögött midnenkinek elmondja, hogy milyen bal..sz vagyok, igy meg ugy.

Mindig ő volt aki ha rosszat csináltam anyunak futott beárulni kiskorunkban is, ő meg is verhetett, sosem akartam rosszat és nem szóltam.

Túl nagy reményeket fűzök ebbe a testvér-kapcsolatba?