Mit lehet tenni az ilyen kistestvérrel? Miért viselkedik így velem?
Hála istennek ő nem az én kistestvérem,hanem a barátomé!
10 éves a kislány,de ilyen rosszindulatú kisgyerekkel még életembe nem találkoztam.
Eleinte ,mikor megismertem nem is volt semmi baj, aranyos kislánynak tartottam,aztán bújt elő az igazi énje. Amikor ott voltam náluk, akkor teljesen rá volt tapadva a barátomra,"ledúrt" az ágyról ,puszilgatta a barátomat fél percenként és mondogatta neki,hogy "milyen cuki vaaaagy". Ezzel nem is lett volna semmi baj, ha a barátom nem jelenti ki nekem,hogy ezt SOHA nem csinálja, ha nem vagyok ott.Olyankor a szobájában ül és tv-zik vagy rajzol, fest vagy ilyesmi. (megjegyezném,kb. három hetente 1x vagyok náluk)Aztán voltak kisebb beszólásai, de nem vette komolyan senki, csak én, mondván "ő még kisgyereek,még csak egy 10 éves", meg "ne figyelj ezekre oda". Szerintem ez mentség egy5 éves ,még gyermeki őszinteségben "szenvedő" kisgyereknek, de egy 10 évesnek már nem igazán, közben meg az egész családja isteníti,hogy "ez a kislány milyen koraérett, mennyire komoly lány". Persze ez a kislánynak meg nagyon hízelgő, és ő már olyan érett,hogy süt-főz(persze nem egyedül, de aztán rászól arra aki nem azt mondja,hogy az csak ő sütötte,főzte) , sminkel (!!!!) persze csak otthon, de komolyabb kencéi vannak,mint nekem. Szerintem van benne némi ellentmondás, vagy ha ő ennyire érett, akkor legyen ahhoz is érett,hogy ne bántson másokat, ne csak ahhoz,hogy,hogyan kell az AVON meg az Oriflame katalógusokból rendelni,meg a neten 14-18 évesnek hazudni magát. Állandóan besírja magát a számítógép elé a barátom szobájába, nyilván mi így nem bírunk beszélgetni, vagy filmet nézni nyugodtan, mert beszél. Amikor ott vagyok próbál választékosan beszélni,és ha valamelyik szó nem eléggé "előkelő" akkor kijavítja magát, de ha csak a barátommal beszél telefonon, akkor hallom,hogy ugyan úgy beszél,mint bármelyik más gyerek, nem előkelően mint egy angol főnemes. Múlt héten főztem náluk, belezabált kézzel, majd hangos fujjolás közepette kijelentette,hogy ezt inkább dobjuk ki. Náluk voltam dec 24. én délelőtt, kikönyörögte,hogy csak ő négyen egy család díszítsék a fát, és hogy nélkülem ajándékozzanak este,mert én úgy is hazamegyek.Amint elmentem, negyed óra múlva már át is adták az ajándékokat. Indulásom előtt ,én megajándékoztam őket, a kislányt is, a barátom nyakába ugrott hangos köszönömökkel, nekem meg sem köszönte. és még csomót írhatnék,de túl hosszú lenne. Nagyon rossz érzés így is,hogy így semmibe néz, pedig teljesen kedves vagyok, ezt tetőzte,hogy a barátommal össze is vesztünk miatta,mert az ő húgát én ne bántsam mert még ő gyerek és ő szent és sérthetetlen. Szerintetek miért ilyen? Ez féltékenységnek már túl sok.
előre is köszönöm a válaszokat 18 L
A barátod hugicája elkényeztetett, a család szeme-fénye, ráadásul féltékeny. Egyébként szerintem sem egy ártatlanság, meg van a magához való esze.
Idővel kinövi (remélhetőleg), max te ezt már nem fogod látni.
Próbáltam becsatlakozni a társasjátékba, de akkor sem vett rólam nagyon tudomást, barátom is észrevette ,játék vége után elmentünk tv-t nézni,nem telt el fél óra már jött,hogy "XY gyere velem játszani" (XY a barátom neve)
Mindig pont akkor kell neki a gép,mikor kb. 10 percre odaülnék. Barátom ilyenkor mindig megkéri,hogy legyen szíves a másik gépet használni, vagy a két táblagép közül az egyiket, de neki csak az a gép kell, ahol én ülök. (ugyan ez van, ha akármelyik táblagép van nálam, a barátom telefonja, vagy a másik asztali gépnél ülök.) Én névnapjára is vettem ajándékot, mikulásra annyi édességet kapott tőlem meg a barátomtól, mint más gyerek összesen és karácsonyra is a kedvenc mesefiguráival ellátott tárgyakat kapott, meg könyveket.Ezeken kívül kedves vagyok, ha meg kér valamire én nem mondok nemet.
Szerintem is hibás benne a család is.Pl. mikuláskor a suliban a barátom kapott egy nagy adag édességet az osztálytársától,megkért(vagy inkább leb.szott) ,hogy ne egyek belőle,mert haza viszi, és ha megyek hozzá, legalább lesz mit ennem,ha csokit kívánok.(ő nem szereti az édességet)Mire szombaton odaértem hozzájuk, addigra egy szem nem volt az édességből,mert kishugi felzabálta, és mikor megkérdeztem,hogy ez most így hogy van,hogy engem lecseszett, neki meg csak annyit mond,hogy legyen szíves kidobni a papírokat, akkor annyit mondott,hogy de ő kisgyerek, és szereti az édességet, és nem ő tehet arról,hogy a kislány beleevett.
Őszintén szólva szerintem itt nem a kislánnyal van a probléma, hanem a fiúval. Én nem tudnék olyan emberrel együtt lenni, aki ennyire elvakult. És velem szemben ennyire előtérbe helyez mást.
Még csak nem is arról van szó, hogy azt mondaná "nézd, a húgom ilyen, tudom, hogy nehéz elfogadni, de a türelmedet kérem". Hanem "kicsi még és ártatlan, te vagy az ostoba amiért ezt nem érted". :P Nekem ebből nem kellene.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!