Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Okozhat-e traumát gyerek...

Okozhat-e traumát gyerek gyereknek?

Figyelt kérdés
S ha igen, mennyiben hibáztatható felnőttként a valahai gyermek. Személyes élmények, vélemények egyaránt érdekelnek.

2014. jan. 4. 15:59
 1/9 anonim ***** válasza:
42%

Igen okozhat, de szerintem nem hibáztatható érte, hisz még gyerek, nem fogja fel a tettei következményét (amennyiben olyan korú gyerek).

Nekem a bátyám egy este azt mondta kicsiként, hogy ne menjek át a másik ágyra, mert kinyúl egy kéz a falból és elvisz. A mai napig van bennem egy kis szorongás esténként, hiába tudom, hogy ez nem lehetséges meg hogy senki nincs az ágy alatt, mégis belegondolok néha és nem lógatom le a lábam. Pedig már 26 vagyok.

2014. jan. 4. 16:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
13%

Tavolabbi rokonsagban a nagyobb gyerek terrorizalta a kisebbet, a szulok meg nem leptek. A kisebbnek komoly lelki problemai is voltak, ami fizikai tuneteket is okozott (etkezesi problemakat is).

Felnottkent szerintem nem hibaztathato, hiszen gyerekkent nem fogta fel hogy a tetteinek mik a kovetkezmenyei.

2014. jan. 4. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
78%
Amikor 10 éves voltam egy 17 éves fiú egész életemre szólóan elátkozott és olyan dolgokat írt, amivel egy gyerek nem tud mit kezdeni. Sokkot kaptam. Évekkel később ez az ember hírnévre tett szert(könyvet írt) és én kértem,hogy most felnőttként rendezzük ezt a korábbi dolgot, megint ugyanazt csinálta.
2014. jan. 4. 16:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
100%

Azert nem mindegy, h kit nevezel gyereknek...


Egy 5 evest, aki ossze-vissza beszel,

vagy egy 12 eves, aki szetcukkolja a masikat, es megalazza...


Utobbi nem gyerek, hanem egy rohadek, akit nem neveltek meg

2014. jan. 4. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
69%
Nekem gyerekként sok sérelmem volt. A szüleim nem törődtek sokat velem, nem igazán vették ki a részüket a "jó nevelésből", ha lehet ezt így nevezni (pl. sose beszéltek velem az élet általános dolgairól, szexualitásról, stb). A suliban ezért rengeteget szívóztak velem, amit nem volt kinek elmondanom. Nem voltak barátaim, és mind a mai napig nem tudok rendes baráti viszonyt kialakítani, és nem tudok bízni az emberekben.
2014. jan. 4. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:
65%

Igen, okozhat. Valóban nem hibáztatható érte, de ha nem született pszichopata, akkor egy életen át is bánthatja az, amit gyerekként tett (még ha játékból vagy véletlenül, vagy hirtelen indulatból is) a másikkal.


Nézd meg az Agatha Christie remekművéből készült filmet (a könyv is nagyon jó): Öt kismalac.


Ps.: Ma már MINDEN trauma feldolgozhatható, ha van némi esze és belső ereje a páciensnek.

2014. jan. 4. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
65%
Nekem okoztak, ugyanakkor én is okoztam másnak. Kiközösített voltam általánosban, folyamatosan megaláztak. Ezt úgy vezettem le, hogy én meg a kis unokatesómmal bántam nagyon kegyetlenül minden nyáron. Az volt a nyaram öröme, hogy végre én is valaki fölé helyezhetem magam. Felnőtt fejjel már nagyon szégyellem a dolgot, és minden családi találkozáskor igyekszem nagyon nagyon kedves lenni hozzá is meg mindenkihez. Meglepő, de nagyon jó lett vele a kapcsolatom. És ezért már én is megbocsájtottam mindenkinek így látatlanba, aki engem bántott.
2014. jan. 4. 19:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:

Ha érdekel személyes élmény elmondom az enyémet.

Tényleg nem önsajnáltatás csak megtörtént esetek.


Szóval engem gyerek koromban a kortársaim rengeteget bántalmaztak, leginkább azért mert nem tudtam beilleszkedni.

Ezt úgy értem h volt fizikai bántalmazás ütés verés és szóbeli is. Tehát köcsögözés, hülyézés... leginkább azért mert az én érdeklődési köröm más volt mint az övék nem érdekelt sem a szex sem a bulizás és ez most is így van.


Időben kifejezve egyébként mindez olyan 10-töl 17-18 éves koromig tartott.

És mindez senkit sem érdekelt. Szóval volt részem annyi traumában h a mai napig sem felejtetem el őket és mindenki aki ismer azt mondja h egy magamnak való megkeseredett ember vagyok.


Csak ők nem tudják h miét.

Mindemellett az apám még náci volt, és ö is bántalmazott.


Most egyedül élek és nem igazán keresem a társaságot, moziba is egyedül szoktam menni.


25 F

2014. jan. 7. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
Igen okozhat traumát gyerek gyereknek, és bizony hibás is , mert tudja, mindenki tudja és érzi szuletésétol fogva ha rosszat tesz. De nem vonható érte feleloségre, mert biztos meg van az oka, hogy a rossz hatalmába kerítette. Elsosorban rossz nevelés, a szulo nem figyelk eléggé a gyerekre, stb. Gyermekként én is kulonc voltam, nem igazán fogadtak be, sokszor bántottak, kicsúfoltak, megvertek... Késobb kb 12-14 évesen már ugyanúgy én is verekedtem, még fiukkal is. Igazán barátkozni sem tudtam soha,a kisgyermekként ért megalázások miatt. Ráadásúl a szuleim sem figyeltek rám, nagyon elhanyagoltak. Én a mai napig nem tudok teljes mértékben megbocsájtani nekik. Az iskolatársaimra már nem haragszom, mert tudom hogy pont olyan kelekótyák voltak, mint én anno.
2014. jan. 18. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!