Szerintetek mit lehet tenni? Van még több kérdésem is a történet alján, azokra is várok választ!

A családunk egy házban él, az anyám és én 1-1 szobában, a húgom az élettársa és a gyerekük egy különbejáratú lakrészben!

Ez eddig nem így volt! Ameddig élt az apám is, ő is itt élt velünk és az ő anyukája. A húgom, mivel „nem bírta elviselni”az apánkat, elköltözött a barátjához (a mostani élettársához), oda fizetett az ottlakásért (pontos összeget nem tudok). Én maradtam itt és az anyám, akik keresőképesek voltunk, néha az apám is keresett valami pénzt, de az elhanyagolható Ft-ban, mint időszakokra bontva (hébe-hóba).

A rezsi és élelmiszer…stb. fizetése, anyámra, a nagymamámra és rám hárult. Ez több évig így volt, majd a nagymamám meghalt, később megörököltem az ő részét, ami egy szoba, előszoba, wc-ből állt (ebben laknak most a húgomék)! Itt éldegéltem, a szomszédban a szüleimmel, ameddig apám meg nem halt, így ketten maradtunk anyámmal! Ránk maradt az egész ház, a költségek feleződtek, ami eddig is nagyjából így volt.

Ezalatt a húgom kitalálta, hogy ő építkezni akar az udvarba, egy saját házat akar, de pénze és munkahelye sem volt hozzá, hogy esetleg hitelt vegyen fel erre az ötletére, hogy a családját biztos helyen tudja. Persze ekkor jöttem én a képbe, hogy én tudok felvenni pénzt az ő ötletére és arra, hogy a régi házat is felújítsuk belőle, mert ugye, „én is tulajdonos vagyok és erről nekem is gondoskodnom kell”, szóval, ha tetszik, ha nem pénzre van szükségünk. Ha nem tetszik az ötlet, akkor mehetek amerre látok és kifizeti a régi ház felét nekem, hozzátéve: „Abból a pénzből (kb. 7,5 M Ft) nem tudok semmit sem venni magamnak….” , belém beszélte, hogy ez a jobb, ha itt maradok és felújítom a régi házat! Ezt még jó pár „beszélgetés” követte, amiben egyedül maradtam, mert az anyám is mellé állt ebben a vitában és a rábeszélésben! Ekkor már sarokba szorítva éreztem magam és sajnos belementem a dologba!

Az építkezés/felújítás megkezdődött az új ház építésével, ami ezzel be is fejeződött, a ház szerkezetkész, de lakni nem lehet benne. Elfogyott a felvett pénz! Az ok, hogy az építő vállakozó sokat számolt a költségekre anyagra stb., de ez akkor nekik nem tűnt fel csak később, amikor már hiába számoltak. Átverték őket.

A hitelt fizetni kell, ennek a rám eső része az egész összeg 1/5-e, amit a kezdetek óta fizetek! Ezzel kapcsolatban többször szóvá tettem a nemtetszésemet, de erre az volt a válasz, hogy ők nem tehetnek róla és, hogy azt nem tehetem meg, hogy nem fizetem a részemet (a semmire)!!! Gondoltam, testvérek vagyunk, tényleg nem szállhatok ki ebből csak így, majd megoldjuk, de a gondolat, hogy a semmire fizetek, nem hagyott nyugodni!

Eljött a pillanat, amikor egy új kapcsolat kedvéért, hogy nyugodtan kezdjük el, elköltöztem itthonról, de előtte szóltam a húgomnak, hogy költözzenek haza, mert anyám egyedül nem fogja bírni a fenntartást. Ekkor duzzogva hazaköltöztek a barátja szülei lakásából és beköltöztek az én addigi lakrészembe! Belakták, felújították.

Mikor ők hazaköltöztek, kiderült, hogy az anyám a ráeső részt, nem mindig tudta fizetni, halmozta a csekkeket, sőt volt, hogy személyi kölcsön felvételhez folyamodott, hogy tudja fizetni a közüzemi számlákat! Hátralék hegyek fogadták a húgomékat, aminek a rendezésére (elmondása szerint) kb. 1.000.000Ft-ot költött a saját megtakarításából, ami az összes félretett pénzét jelentette! Végül is sikerült mindent rendezni! Ebből a költségből én kimaradtam, mert ugye ebben az időben nem laktam itthon és amikor elmentem, vittem magammal az összes, még rám eső csekket a rezsiből és be is fizettem mindent!

Sajnos fél év után az én próbálkozásom zátonyra futott, ezért már nem volt maradásom az albérletben, ahová költöztem a NAGY Ő-vel. Haza kellett jönnöm, mert új albérletre nem volt pénzem, „Majd itthon gyűjtögetek egy kis pénzt” gondoltam.

Amikor hazajöttem, azzal fogadtak, hogy anyámnak nagyon kevés a fizetése, mert vonják a felvett hiteleket és amúgy is, kevesebbet keres, mint idáig a törvénymódosítások miatt, pótlékok stb. A rezsit sem tudja fizetni, ezért nekem kell a felét állnom, mint ahogyan az elköltözésem előtt is volt! Persze, adjak bele az élelmiszer, háztartási felszerelés stb.-be, ez természetes is „lenne”, ha a közösbe adott pénz után nem mindig találok itthon ennivalót, ekkor magamnak kell megoldanom, ami ugye plusz költség.

Most van egy ágyam a lakhatásra az anyámmal közös részen, amelyik helyiséget mindenki használ napközben, mert ezen a szobán keresztül lehet eljutni a belső szobába, amiben anyám alszik/lakik.

Közben persze még hallgatom azt, hogy azzal a pénzzel mi lesz, amit a húgom kifizetett HELYETTÜNK-HELYETTEM, amikor hazaköltözött!

Akkor tört ki a veszekedés, amikor megelégeltem, hogy a rezsit kettéosztjuk és én fizetem anyám helyett is a részét, amikor a húgomék a párjával mindketten dolgoznak, keresnek pénzt és ott a gyerek! Mondtam, hogy az anyánk részét nem nekem kellene egyedül fizetnem, mert ugye én egy ágyban lakom, mert ők beköltöztek a helyemre, hárman vannak, abból kettő fizetéssel rendelkezik vagy is, én egyedül ugyan annyi rezsit fizessek, mint ők ketten, fizető/keresőképes felnőttek, két fizetésből. Elmondtam, hogy minden közös költséget osszunk el úgy, hogy az anyánkra eső részt is osszuk ketté és fizessük közösen, ha már ennyire együtt akartunk lakni, mint egy nagy család és közösen viseljük anyánk terheit. Ekkor persze, megint előjött a régi sztori, hogy és mi lesz azzal a pénzel, amit helyettem fizetett ki a hazaköltözésekor, amit ÉN halmoztam fel, hagytam itt, amihez neki semmi köze nem volt és, hogy itt hagytam őket a legnagyobb bajban…(ami persze csak az elköltözésem után derült ki, sem én, sem a húgom nem tudott róla…csak anyánk). A másik nagy kérdés, amit feltett nekem, hogy miért kellett nekem elköltöznöm, ha nem mentem volna, akkor lenne hol laknom (fizethetném nélkülük anyám helyett is a rezsit, a kaját stb)…ők meg éldegélnének a párja szüleinél, gyűjtögetnék/költenék a kettejük fizetését) lenne életük!

Ebből nekem az jött le, hogy a húgom megtehette anno, hogy elköltözzön, mert nem tetszett neki az itthoni légkör. Megtehette, hogy szült egy gyereket egy nyugodtabb környezetben, gyűjtögetett a családja számára pénzt. Élte az életét, felvetetett velem egy csomó pénzt saját anyagi háttér nélkül, mondván, hogy jobb legyen (kinek?). Maga mellé állította (ellenem fordította) az anyámat.

Ezzel szemben én nem költözhettem volna el itthonról, mert akkor mi lesz itthon anyámékkal?! Ki segít nekik a rezsit kifizetni? De, mert még is elköltöztem, én lettem a szemét, aki bajba hagyta őket. A húgomnak nem kellett itthonra fizetnie a költségekbe, azzal védekezik, hogy majdnem minden hónapban adott anyámnak 10.000!!!Ft-ot, amikor itthon sem lakot! Az még utólag sem merül fel benne, hogy ő hagyott itt mindent, mert nem volt jó neki.

Nekem nem lehet életem vagy is, enyém lehet(ne) a régi ház, ha fel lett volna újítva, de ugye nem történt semmi! Abban élhetnék boldogan.

Mindig ez volt benne, hogy majd én (a bátyja), itthon van és fizeti a rezsit, úgy sem akar sehova menni…ő meg éli az életét!

Kérdéseim a következőek:

- Ki a szemét?!

- Ki hagyta bajban a családját?!

- Ki tartozik kinek?

- Igazságos-e a költségek elosztása abban a formában, ahogyan én gondolom?

- Mit lehet csinálni?!

Köszönöm a választ!