Ti befogadnátok a sógornőtöket? Elég gerinctelen dolgot tett.

Azért az ember testvére csak a testvére, de én más megoldást keresnék. Pl. segítenék egy olcsóbb albérletet találni, ha tudom, támogatnám anyagilag, amennyire még nem annyira megterhelő a családi költségvetésnek. Esetleg egy-két hétre, hónapra ide is költözhetne, de végleg nem. Felnőtt ember, megcsinálta a bajt, ne más viselje helyette a következményeit.

Egyébként meg igenis gerinctelen és aljas dolgot művelt! Értem én, hogy gyereket akart, de semmi joga, hogy mással felcsináltassa magát és még meg is próbálja rátukmálni más gyerekét a férjére. Én nő vagyok, de az ilyen nőket én törvényileg büntetném.

Ilyenkor az a normális megoldás, hogy: nézd, szívem, nem egyeznek meg a terveink a legkomolyabb dolgokban, nem egyezik az életcélunk, sajnos a gyerek téma olyan, amiben nemigen van kompromisszum lehetőség, úgyhogy te erre, én arra.

Aztán mindenki keressen magának hozzá illő párt, akivel közös a jövőkép.

Természetes, hogy segítenék. Gerinctelen, de a testvére. Ki álljon mellette feltétel nélkül, ha nem ő?

De ez nevelés kérdése. Minket a testvéreimmel így neveltek, de vannak családok, ahol máshogy.

Mindenesetre ha a férjed így gondolkozik, akkor szerintem támogatnod kellene őt, hiszen ez számára fontos.

Eddig még nem esett szó a biológiai apáról.

A gyermektartást a sógornő helyében mindenképpen igényelném, azzal több jövedelme lenne, esetleg pótolná azt az időszakot, amíg nem tud dolgozni.

Csodálkozom, hogy eddig nem esett szó a gyermek apjáról. A születendő gyermek az ő felelőssége is.