Öcsém gyökeresen megváltozott mert gazdag lett! Mit tegyek, hogy újra ugyanolyan legyen a kapcsolatunk mint régen?
Öcsém már az egyetemi évei alatt elkezdett vállalkozni. Ebből mára iszonyatos vagyon lett. Többszörös milliárdos. Pár éve volt egy Népszabadság kiadvány a leggazdagabb 30 év alatti Magyarokról, azon a listán nagyon az élen volt. Évről-évre fent van a "nagy" listán amiben a 150 leggazdagabb Magyar ember van. Minden évben egyre jobb helyen.
Eközben viszont egy teljesen más ember lett. Mintha az emberi érzéseinek a jó része eltűnt volna. Hideg, számító, távolságtartó, ellenséges. Nincs benne semmi empátia. Más emberek problémái teljesen hidegen hagyják. Úgy érzi, hogy ő különb, felsőrendűbb másoknál. Nem segít másoknak, nem jótékonykodni.
Nem keresi a családját. Ha mi erőltetnék vele a kapcsolatot szerintem akár évekig felénk se nézne.
Nem is nagyon lehet már vele beszélgetni. Csak magával meg a pénzel van elfoglalva. Érződik rajta, hogy mindent és mindenki mást nagy ívben letoj.
Régen viszont egyáltalán nem volt ilyen. Épp az említett dolgok ellentéte volt. Egy kedves, segítőkész srác volt akivel bármiről lehetett beszélgetni. Akinek kiönthette az embernek a szívét. Aki mindig segített akárcsak azzal, hogy meghallgat. Most meg...
Van még rá bármi esély, hogy visszakapom az öcsémet vagy már örökre ilyen marad?
Tudok bármit tenni azért, hogy javuljon a helyzet?
Egyáltalán szerintetek mitől változhatott meg ennyire? Minden gazdag ilyen?
Ha ő változott meg, mert elszállt vele a ló, akkor te semmit sem tehetsz - minden változás az ő dolga.
Ne irigykedj rá. Most jól megy neki, de ahhoz, hogy ez így is maradjon, nem elég számító, rideg és durva embernek lenni. Ha valaki pusztán a pénz miatt ennyire kifordul önmagából, és nem kap időben észhez, az sajnos nem lesz hosszú életű.
Maradj a háttérben, hogy legyen, aki elkapja, ha zuhanórepülésbe kezd. Ne veszekedj vele, de ha ő bánt, védd meg magad. Ne pitizz neki, de ne is engedd neki, hogy bármiféle címen is ugráltasson; fogadd el azt, hogy most kicsit elszállt az agya.
Van még rá bármi esély, hogy visszakapom az öcsémet vagy már örökre ilyen marad?
Van rá esély, h valamilyen élmény hatására ráébred, h rossz úton jár, de az is lehet, h így marad.
Tudok bármit tenni azért, hogy javuljon a helyzet?
Szerintem te tesóként nem nagyon, rád nem fog hallgatni, Olyan élethelyzet, olyan személy kell hozzá, ami hatására kijózanító élményben van része. Ez általában kívülről jövő inger, nem a szúk családtól kapott impulzusok.
Egyáltalán szerintetek mitől változhatott meg ennyire?
A pénz önmagában megváltoztat, de nem csak ez. Alapvetően a sikerhez sok kudarc vezet, ezeket el kell viselni. Ezek elviselése pedig megkeményíti az embert.
Minden gazdag ilyen?
Azért nem. vannak kivételek :)
Nem tudunk egy felnőtt embert megváltoztatni, hiába látjuk, hogy mit kéne, nem megy. Csak akkor változik majd, ha ő ráébred annak szükségességére. Ez valamilyen esemény hatására beálló intuitív ráérzésből fakadhat - ilyen minden embernek adatik élete során.. ezekben a pillanatokban van a megvilágosodás lehetősége - amit észre kell venni és érteni is kell.
És segíteni csak annak lehet, aki kéri.. szavakkal, tekintettel, egyéb módon, de határozottan kéri. Akkor lehet, hogy segítséget kér - magasról nagyobbat lehet esni.
Ez nem "elszállás"! Csak annak tűnhet!
Nagyon sok igazán gazdag ember ilyen! A döntő többségük ilyen! És nem azokra a gazdagokra kell gondolni akik mondjuk keresnek havi 1 milliót! Hanem az igazán gazdagokra, olyanokra mint pl a kérdező öccse.
Azok a tulajdonságok amiket a kérdező felsorolt azért alakultak ki benne mert a kőkemény üzleti élet az ilyen tulajdonságokat követeli meg! A milliárdosok köre nem a nyúlbélaknák és az érzékeny szívűeknek való! A kérdező öccse egyszerűen csak alkalmazkodik a környezethez! És nem fog pofára esni! Épp akkor esne ha megváltozna!
Ha kiszakadna ebből a közegből akkor valószínűleg "visszaváltozna", például ha visszavonulna a munkától és már csak a befektetéseiből élne. Akkor visszakapná kérdező az öccsét. Bár ez valószínűtlen forgatókönyv, az ilyen emberek nem szoktak visszavonulni.
"a nyúlbélaknák" -azok milyen aknák? :)
pedig az ember élete során megkapja azokat a fent (3-ban) említett intuitív pillanatokat, amikor megérezheti, hogy ez baj, mit ír a kérdező:" Hideg, számító, távolságtartó, ellenséges. Nincs benne semmi empátia." - ezek a boldogtalanság jelei. Legkésőbb a halál pillanatában, megérti, elmulasztott boldog embernek lenni, értelmetlen volt az élete, s ahogy üres kézzel jövünk a világba, ugyanúgy üres kézzel hagyjuk el.. Mert ez nem pénzen vehető, és nem átemelhető a létesülésből a létbe. A szeretettel, empátiával való figyelés az emberekre, fákra, madarakra, csillagokra, a világra megnyithatja a titkok kapuját, a szeretettel való megismerés létünk értelme.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!