Legyek én a húgom anyja?
11 év a korkülömbség köztünk, viszont pont egy generáció válasz minket el. Ő most kamaszodik, én már feleség és anyaként funkcionálok.
Az elmúlt pár hónapban a húgomban beindult a "tavaszi zsongás", azóta anyukánk rendszeresen lezavarja hozzám, engem pedig felhív hogy: küldok le a Kittivel tojást. Beszélj vele, mert összeszedte élete első kettesét; sikkasztott az ebédpénzből; kipróbálta a cigit; beszélj neki a szexről; beszélj vele az internet veszélyeiről. (Ez utóbbit megértem, mivel anyukánk 50es, a telefonján a gyorshívó és visszahívás funkciót ismeri, meg a felvesz/letesz gombokat)
Konkrétan: bármi gebasz van a tesómmal, hozzám van zavarva, hogy velem beszélje meg.
Szívesen segítek, mert nekem nem volt kivel megbeszélni ezeket, nem adott senki tippet a "szülőnevelésre", bár van egy nővérem, de nem nagyon bírjuk egymást.
Eddig anyánk 3ból kétszer elcseszte a kamaszkori bizalmat, és jó úton jár ahoz, hogy harmadjára is megtegye.
Igen, nagyon konfliktuskerülő, és ráadásul kisebbségi komplexusos.
Kilenc évesen ő nevelte a húgát, vitte oviba, vezette a háztartást, mellette iskolába járt. A szülei 12-14 órákat dolgoztat, a papa ráadásul iszonyú agresszív ember volt, rendszeresen verte, ha valami nem tetszett neki.
Minket is azért került el, mert érezte magában a dühöt és attól félt, úgy megüt minket, hogy csontunk törik. Olyan bicepsze van, hogy bármelyik férfi irigyelheti érte.
Ennél az ebédpénz-sikkasztós történetnél (hetente fizeti a húgom, attól függően, hogy milyen délutáni programjai vannak) érezte, hogy menten nekimegy a lánygyereknek, aki nem értette mi bajt csinált azzal, hogy lenyúlta a be nem fizetett ebéd árát.
Egyébként nagyon félek attól, hogy a hugi elköveti ugyanazokat a hibákat, amiket én. De aláírom, neki jobb anyja van, mint nekem volt.
Nehéz ügy volt konfrontálódni vele, sokat sírtunk, nagyon megdöbbent, mikor megtudta, milyen viselkedési formát vettem fel, teljesen ledöbbent. Azóta jobban igyekszik a húgom felé is.
válasza:Éppen ezért fogod tudni te jobban megbeszélni hugoddal a dolgokat, mert végigmentél azon, ahogyan anyud veled bánt. Ismered az érzést, amit te éreztél akkor, de már tudod azt is, hogy édesanyátok mi mindenen ment keresztül. Nem kell szerintem erre úgymond külön időt szánni, ha a hugi úgy megy hozzátok, mintha haza menne, és olyan bizalmas kapcsolatot alakítasz ki vele, hogy idővel akár már telefonon is meg tudjátok beszélni a dolgokat.
Az én nővérem pl. csak 2 évvel idősebb nálam, de jó volt, sok dologban inkább hozzá fordultam én is, könnyebben megbeszéltük, mintha édesanyánkkal tettük volna.
Barátnője légy, és ne a "nevelője"!
válasza:Nem megbántásból, de anyátok érzelmileg nem nőtt fel, ilyen szempontból, igazából nincs hiteles minta számotokra, és ha ő nem teszi meg a kötelességét, valaki másra hárul, sajnos.
De, mivel téged is ő "nevelt" fel, ezért úgy gondolom, hogy te sem tudsz nagyon sok dolgot, mert nem tanították meg neked. Ha szeretnél többet tudni, olvashatsz Csernustól a Ki nevel a végén-t, vagy más hasonló témájú könyvet, de, azok legtöbb esetben nem az érzelmi témával foglalkoznak, ami eléggé baj szerintem.
És a jó neveléshez, először neked kell boldognak lenni, mert különben, hiába mondasz bármit is, ha nem hiteles, a gyerek észreveszi.
Igyekszem! :)
De azért jó érzés, hogy van olyan aki elfogad a múltammal együtt. Nem nevezném magam súlyos társfüggőnek, de a férjem nélkül nem lennék ez az ember.
válasza:... nincs hiteles minta előtte...
Persze követendő mintát a kérdező nem látott, de elszenvedője volt annak, ami nem követendő....
Szerintem ez a "tapasztalat" nagyon sok esetben fog helyes irányba terelni, amikor a saját lányodról és a hugidról lesz szó!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!