A testvérem meglátott. Nagyon szégyellem magam. Most mégis mit mondjak neki?

A szégyenérzet ilyenkor teljesen normális, de ezt nagyon könnyen fel lehet oldani: beszélj vele az ügyről pár mondatban (nem kell túlcakkozni, rövid legyél), te kezdeményezd a beszélgetést, kérj tőle elnézést, magad pedig tanulj az ügyből: nem mászkálunk otthon sem meztelenül, ha nem tudhatjuk, hogy éppen ki nyit ránk.

Ilyen egyszerű. Az öcséd azt csinál az ügyből, amit akar, az már az ő dolga. De csak gondolj arra, hogy a hasonló korú kölykök körében (13) meddig téma egy véletlenül meztelenül meglátott lánytesó, aki ráadásul volt annyira felnőtt lélekben, hogy símán le tudta rendezi a dolgokat. Semmeddig. Ha a dolgot sikeresen elintézted, akkor viszont már nincs miért szégyenkezni.

"Most látott először? Ezért gond ha ilyen problémát csinálnak a meztelenségből egyes családokban és nem természetes,hogy pl.átöltözik egyik a másik előtt."

De igen, normális, ha nem meztelenkedünk nem azonos nemű családtagok előtt. Még pici gyerekkorban oké, de később? Nehogy már abnormális legyek, mert van bennem egészséges szégyenérzet.

Engem véletlenül úgy látott meg tesóm, hogy fehérneműben mentem ki és az egyik mellem totál ki volt esve a melltartóból...

ˇˇ