Sikerülhet megbocsátani a húgomnak?
Egy mostani kérdés kapcsán ahol írtam is egy rövid választ végre erőt vettem magamon, hogy leírjam és szeretném a segítségeteket kérni, hogy mit tanácsolnátok.
Szóval: a húgom és köztem 5 év van az én javamra. Nagyon jó testvéri kapcsolatunk volt, szerető közegben nőttünk fel.
A húgom egy kedves, előzékeny, másokon nagyon segítő leányzó volt. Nagy tervei voltak az életben, sajnos az egyetemre annó nem vették fel csak fizetősre, így az volt a terve, hogy halaszt egy évet és egy jobb érettségivel újra próbálja. Ebben az egy évben ismerte meg a párját, ez 9 éve volt.
A srác 3 évvel idősebb, egyke gyerek, szülők iszonyatosan gazdagok.
3 hónap múlva már hozzá is költözött.
Innen indul a dolog. A pénz teljesen elvitte a húgom ép eszét. Kezdődött dicsekedéssel, aztán folytatódott nagyon durva beszólásokkal.
Még tartottuk a kapcsolatot amikor a mi és az ő esküvőjük volt. Gondolhatjátok, ég és föld volt a különbség a kettő között. Nekem ő volt a tanúm, amit mindig is megbeszéltünk egymással, hogy egyszer így lesz. Nála már nem én voltam, hanem a férjének egy ismerőse akit 1,5 éve ismert meg. Rosszul esett? Borzalmasan.
De ettől függetlenül mindig örültem a boldogságának.
A kapcsolatot lassan 4 éve nem tartjuk amikor is hosszú próbálkozás után végre állapotos lettem és örömmel meséltük el a családnak. Akkor volt az ominózus beszólása, hogy 2 szobás tömb lakásba iszonyatosan gáz gyereket vállalni. Gyakorlatilag le putrisozott minket, hogy csak erre volt pénzünk, bezzeg ő.
Az elmúlt években ő nem dolgozott, az egyetemet se kezdte el, mert neki így megvan mindene és leszarja. A kopp egy éve történt. A férje válni akart, meg is történt. Mivel házassági szerződést kötöttek így nulla pénzzel, nulla munkatapasztalattal, nulla végzettséggel haza kullogott a szüleimhez. A nagyképűség és minden odalett.
1 éve történt ez. Próbálkozott már békülési szándékkal felém. De őszintén engem annyira megbántott, hogy nem tudok továbblépni ezen. Sikerülhet megbocsátani neki? Neked sikerülne?
Engedd el. Ha nem dobta volna ki a pasi, eszébe se jutottál. De remélem a húgod megtanulta, hogy nem ülünk bele csupasz popsival senki házába.
A szüleid helyében be se fogadtam volna, ha velük is így beszélt. Mondtam volna neki, hogy nem szeretnéd degradálni azzal, hogy putriba kell mennie, éljen ahol szeretne.
Minek, hogy jópofizzon, amíg bele nem ül a következő gazdag fa szba?
Kutyából nem lesz szalonna, az ilyen helyzetek mutatják meg az ember valódi énjét, milyen az illető a kevésbé tehetőssel, mikor megy a szekér…
Szerintem sem kell vele felújítani a kapcsolatot. Ha nem történik meg a válás, akkor a mai napig te egy senki és semmi lennél a szemében!
Magas lóról nagyot esett, hát így járt. Ha nagyon erőltetné, akkor a szemébe mondanám az összes sérelmet.
Ha nagyon nagy szemét akarok lenni, akkor azt is, hogy lám lám: valaki csupasz fenékkel a szülők nyakára költözött és még egy épkézláb képzése vagy diplomája sincs. Aztán faképnél hagynám.
Nem őszinte, csak most hirtelen jól jönne neki valaki. Ha megint találna egy gazdag fószert, akkor újra mennél a levesbe. Ez holt biztos!
A bizalomvesztés megtörtént.
A sérelmek - mint tüskék - benned maradnak.
Kapcsolatotok sosem lesz olyan, mint régen volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!