Gyermektelen párok, ti milyen értékben ajándékoztok mások gyerekeinek?

Bátyámnak van egy kislánya, én gyermektelen vagyok és maradok is, mert nem szeretem a gyerekeket, igen a rokongyerekeket sem, ugyanígy a párom se. Én vagyok a klasszikus külföldön élő nagybácsi akit 4 évente 2 óráig látnak random dátumkor. Eleinte, amikor még baba volt vetettem anyánkkal nekik mindent, ami kellett nekik, én meg kifizettem neki(olcsóbb volt így, mint x ezer kilométerről postázni). Aztán észrevettem, hogy egyre pofátlanabbak lettek ajàndékok terén. Minthogy pénzem van elég, jó melóm van, de miért én vegyek már mindent is meg a gyereknek. Szóval amikor sógornőm anyámon keresztül!! küldetett egy linket kb 3 éve, azzal az üzenettel, hogy idézem: "na ezt a bútort kellene megvenni" engem olyan méreg elöntött, hogy írtam neki üzenetben minden undorítót, de végül töröltem, és csak annyit mondtam, hogy most nem, mert anyagilag nem állok jól, már nem tudom mit hazudtam nekik. Ilyen kb 800 ezer!! forintos gyerekbútorról beszélünk amúgy. Én az ikeából annyi pénzért itt, ahol élek berendezek 2 vagy 3 szobát mindenestől. Az ünnepek után meg visszahallottam nagyimtól, hogy ülök a pénzemen, ahelyett, hogy megosztanám velük a jólétemet, a kislánynak sem vettem soha semmi ajándékot stb stb. Szóval úgy voltam vele, hogy ha ezt hazudta, akkor szolgáltatok okot, hogy ez igaz is legyen. Azóta nem kaptak semmit, se ők, se a gyerekük. Se névnapra, szülinapra, húsvét, karácsony, semmi. Hozzáteszem tőlük sose kaptam 1 piros nyakkendőn kívül semmit se. Persze megy a sértődés, kibeszélés, az is zavarja őket, hogy én külföldön élek és nem foglalkozok a gyerekükkel, nem adok nekik pénzt-ez halál komoly-ja meg hogy majd jön ide nyaralni hozzánk, úgy, hogy talán 2x láttam a gyereküket.

Szóval így összesítve az elmúlt 3 évben 0 forint értékben ajándékoztam rokongyerekeknek és a továbbiakban is így marad.