Most akkor tényleg én vagyok a rossz testvér?

Kicsit hosszú lesz bocsi.

Eddig ketten éltünk a szülőktől örökölt házban. Megbeszéltük, hogy minden közös költséget rezsi, kaja kisebb felújítások stb. egyformán közösen állunk.

Ezzel nem is volt gond ezidáig.

Van egy harmadik (idősebb tesónk) aki egy éve hazaköltözött. Előtte kint dolgozott és élt külföldön kb 1 évig. (Csak mellékesen a két öccsétől (tőlünk) kért kölcsön a kiutazás előtt amolyan vésztartaléknak egy kisebb összeget. Természetesen ez a pénz elúszott, nem is tudta vissza adni mai napig. Ezen már nem is agyalunk amúgy).

Elvileg egyből talált munkát amikor hazajött, de a rezsibe is csak ritkàn száll be, a kajába pedig szintén kb sehogy.

A nemrég sikerült egy villanykörte csere alkalmával a wc csészét széttörnie (neki arra kellett ráállnia...), amit a burkolás, felújítás során ketten az öcsémmel vásároltunk.

Megcsináltattam saját költségemen. Viszem neki a számlákat, hogy fizesse ki... erre csak annyit mondott -" hát hát neki nincs ennyi pénze, miből fizesse ki"?... Ez volt két hónapja. Azóta sem fizetett semmit.

Na ezen a ponton csordult túl az a "bizonyos pohár".

Kiszámoltam a rezsit egy főre és tessék ezentúl külön kasszán lesz. A hűtőben cimkézze fel szépen a saját cuccait. A közös főzésből kimarad. Innentől kezdve nem fog senkin élősködni... Az öcsém is hasonló nevezőn van mint én.

A minap a szomszéd néni még rámförmedt, hogy -"szegény fiútól még azt a tányér ételt is sajnáljátok"?. (Elötte gondolom a bátyjánk elpanaszolta magát neki.)

Szinte még én érezzem magamat rosszul, hogy "milyen rossz testvér vagyok"?