Más ikrek is így vannak ezzel? Ez valaha fog változni?

Nekem (egypetéjü) iker fiaim vannak, de SOHA nem emlegettük öket "ikrekként", nem öltöztettük ökeg egyformán, így kezdettöl fogva két külön személynek tekintették magukat, nem egy egység felének.

Szerintem a testvéred eljutott arra a szintre, hogy önálló ember akar lenni, nem pedig veled együtt egy egész valami.

Ettöl természetesen még szeret, de jobb lenne, ha te is megpróbálnál leválni róla, és saját életet kezdeni.

Ha látja, nem akaszkodsz rá, akkor idövel ö is megint lazább lesz.

Hát nekem is inkább úgy tűnik, hogy kicsit elege lett az ikerségből, hagyd rá, míg lenyugszik.

Általánosban volt két osztálytársam, nem ikrek voltak, de csak egy év korkülönbség volt köztük, és nagyon hasonlítottak egymásra, de tényleg mintha ikrek lettek volna. Az anyukájuk nagyon erőltete ezt a dolgot, hiába nem voltak ikrek, azért is kezdték egyszerre az iskolát. Mindig egyforma ruhában kellett járniuk és főleg az idősebb utána nagyon.

Az iskolában (90es évek, kisváros) is úgy kezelték őket, mint az ikreket, volt tanárunk, aki nem is szólította őket a rendes nevükön, csak Tibirobinak hívta mindkettőjüket.

Már akkor elég rossz volt a viszonyuk, mikor elkezdtük a középsulit, de oda már külön iskolába vették fel őket. Ma nincsenek jóban egyáltalán.