Valóban én lennék a hibás?

Kint voltam külföldön kb. fél évet tanulni. Fontos, hogy a családom tagjai nem nagyon jönnek ki egymással, folyton kisebb vagy nagyobb veszekedések vannak.

Amíg kint voltam addig szerencsére nem voltam ezeknek aktívan a része, ezért tervezek megint kimenni (persze más okból is). Amíg kint voltam anyukám nagyon aranyos volt, megkímélt mindenféle drámától. Testvéremtől hallottam csak folyamatosan, hogy mi van. Folyamatosan az ment telefonban, hogy mi folyik otthon. Neki azt mondtam, hogy én ezt nem bírom elviselni, amikor otthon vagyok és biztos újra ki fogok majd menni. Anyának meg azt mondtam, hogy nagyon hiányzik a kajája, meg Budapest és a barátaim, ezért már jó lesz hazamenni. Ezt úgy vették, hogy kétszínű vagyok, de nem annak szántam, csak mindkét személytől eltérő érzések jöttek, amelyekre másképpen reagáltam.

A másik ugye, hogy testvérem folyamatosan arról beszélt, hogy veszekedés van. Egyik nap anya felhívta, hogy testvérem miért utálja őt. A nővérem ekkor meggyanúsított, hogy én mondtam el anyának, hogy tesóm utálja őt. Esküszöm, hogy ilyenről szó sincs és szóba se hoztam semmi ilyet. Anya csak szimplán a felé irányuló kommunikációból és viselkedésből szűrte le.

Testvérem azóta nem hajlandó velem beszélni (kb. 4 hónapja), letiltott mindenhonnan és, ha tudja hogy az épületben vagyok, amikor anyámmal beszél, akkor lecsapja anyának a telefont.

Mégis megkérdezném…szerintetek velem van a baj? Mondjátok, ha igen, mert lehet én látok mindent nagyon rosszul.