Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Hogyan segíthetnék a nővéremnek?

Hogyan segíthetnék a nővéremnek?

Figyelt kérdés

Csinos lányról van szó, de nem találja a hangot a fiúkkal. Ez bizonytalanná, frusztrálttá teszi. Valahogy mindig az játszódik le, hogy olyan fiúkat talál, akik nem "veszik eléggé a lapot", vagy komolytalanok, és ilyenkor mindig "kiosztja" őket. Kívülről kissé, nyersnek, akaratosnak, követelőzőnek tűnik, ami valszeg taszítja a fiúkat, de ugyanakkor tudom, hogy nagyon bizonytalan magában és tényleg szenved ettől. Valahol szerintem azt szeretné, ha valaki irányítaná. Nem tudom, hogy mi segítene neki.

2021. okt. 21. 13:13

❮ 1 2 3

21/23 anonim

válasza:

Az érdekes, mert belőled nem ugyan az sugárzik mint a nővéredből. Pici nárcizmus lehet a lányban de majd ha koppan akkor lehet megváltozik. :D

2021. okt. 23. 02:23

Hasznos számodra ez a válasz?

22/23 anonymousreview60

válasza:

#20: Mi is eléggé magunkra lettünk hagyva öcsémmel. Apánk érzelmileg távol volt, anyánk meg sokat melózott + a háztartás 90%-a. És teljesen mások lettünk ugyanazon szülőktől. Ő egészen magabiztos, stb. lett, csajozott. Én meg ... Hát, a terápia sokat javított, de még nem eleget.

Öcsém agresszívan tolta, hogy szerinte mit kellene tennem (most viszont koppant a saját dolgaiban egy akkorát, hogy még). Nem is hallgattam rá. Most már nem is akarná mondani és rá sem érne. Emiatt az egyetlen épkézláb megoldás a meghallgatás és a kérdésekkel önreflexióra vezetés, ha olyan a viszonyotok, hogy a testvéred nem csak lelki szemetesládának használ téged, hanem valóban megoldás keresése végett (de nem feltétlenül tanácsért) keres fel téged.

2021. okt. 23. 08:44

Hasznos számodra ez a válasz?

23/23 A kérdező kommentje:

Én máshogy lettem "sérült". Sajnos bőven van miért terápiára járnom, de ez már más téma... De igen, nekem is úgy látszik, hogy az ilyen, szabályok nélküli nevelés eredménye vagy nárcizmus lesz, vagy szorongás.

Amúgy nehéz vele beszélni, elég makacs sajna. Nem lelki szemetesládának használjuk egymást, hanem konkrétan nem beszélünk. Nem nagyon van miről. Úgy nőttünk fel egymás mellett, hogy soha nem játszottunk, soha nem csináltunk semmit. Most ezt nyilván újra kell majd tanulni, ahogy öregszenek és végül majd egyszer nem lesznek a szülők. Nekem az a misszióm, hogy addigra legyen egy saját családom, egy saját hátországom, mert csak úgy lesz stabilabb a rendszer szerintem.

2021. okt. 23. 10:56

❮ 1 2 3

Kapcsolódó kérdések: