Hogy lehet elviselni ha nincsen magánszférád?
Még bő 2 hónapig itthon marad a testvérem a macskával együtt, közös szobánk van, konkrétan egy alig 3 négyzetméteres lyukba vagyok beszorítva, a költözés közben felhalmozott szarjai pedig elárasztják az egész kis lakást... a pici gardróbon kívűl konkrétan sehová sem tudok elvonulni, mindig itthon van mert egyetemista és mert semmi kedve bejárni...
Ráadásul állandóan panaszkodik hogy nem szeret itthon lakni, ez a baja meg az, nem bírom elviselni már a jelenlétét sem, az hogy ennyi ideig itthon marad kiborít... (sajnos én sem tudok elköltözni mert szakközép mellett nehéz munkát találni... )
Hogy lehet elviselni ha az embernek otthon szinte semmi élettere nincs? Komolyan mondom a híd alatt több magánéletem lenne mint itthon...
Komolyan mondom a híd alatt több magánéletem lenne mint itthon...
Jó utat.
2 hónap múlva már lesz kedve bejárni? Jön a vizsgaidőszak, akkor amiatt nem fog menni.
A szüleidnek kellene jelezned, hogy a fizikai tér sem elegendő, de a rossz kapcsolat miatt pszichésen is megterhelő ez a fajta összezártság.
Jelentkezni fogsz a sulid kollégiumába vagy odaköltözöl valakihez, ha nincs egyéb ötletük. Amennyiben ez lesz, meg is lépném a dolgot, és diákmunkáznék ezerrel, hogy kevésbé legyek kiszolgáltatott.
Ó, hát akkor tényleg semmi gari nincs a 2 hónapra.
Valami barátnál húznám meg magam, vagy megkérdezném az iskolát kollégiumi férőhely miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!