A féltestvéreim nem fogadnak el. Mit tegyek, hogy elfogadjanak?

Engem se érdekel a féltestvérem, köztünk még nagyobb a korkülönbség. Én felfogtam és elfogadtam, hogy a vér szerinti apánk érthetetlen okok miatt úgy döntött ránk nem tart igényt, és felénk se néz, később meg életközepi válságában inkább összehozott egy új családot, ahol ő lehetett a sztár apa. Legbelül én is azt érzem, hogy ott baxódjon meg az egész pereputty, ahol van, de mondjuk ezt nem tenném szóvá, a féltestvérnek, nyilván semmi köze hozzá. Csak ő egy folyamatos emlékeztető lenne ezekre a sérelmekre, amiket könnyebb úgy kezelni, ha nincs szem előtt.

A kérdező meg szerintem nem ért a szép szóból, és ezért bunkók vele. 1-2 próbálkozás még érthető, de ha folyton falakba ütköztél, le kellett volna essen, hogy nem kíváncsiak rád. Ha ezek után is zaklatod őket, akkor nem fognak udvariasan elküldeni, hanem bunkók lesznek, hátha végre felfogod, hogy kívül tágasabb.

Azóta mi történt?

Egyébként a kérdező korára tekintve, 17 évesen az ember csinál hülyeségeket, szóval nem hiszem, hogy emiatt egy utolsó kis kullancsnak kellene hívni a kérdezőt. De remélhetőleg tanult belőle.