Mostmár elegem van ebből egészből mit tegyek? Van rá esély, hogy valaha kimozdulok a tesóm árnyékából?

A tesóm 18 én 16 vagyok és mindketten egy bizonyos sportot csinálunk amit most nem fogok megnevezni.

Sajnos hamar kibukott az, hogy én messze nem vagyok olyan tehetséges ebbe mint a tesóm aki már fizetést is kap ezért és jó eséllyel később meg fog tudni ebből élni.

Ezzel nem lenne semmi baj én ezt már tudomásul vettem és ettől még jó testvérek vagyunk de hiába ez a dolog engem egy másik oldalról megnyomorít.

Elegem van abból, hogy mindenki arról jegyez meg engem, hogy jaaaa az x-nek az öccse.

Mindig mindenki a tesómról kérdez és engem meg le se szarnak.

Volt egy barátnőm is akit meg szintén emiatt vesztettem el.

Amikor nálunk volt állandóan a tesómmal foglalkozott meg vele röhögött és egy ponton már a tesóm szólt neki, hogy te figyelj már az öcsém barátnője vagy nem az enyém.

És mindig ha megyünk valahova valakikkel én mintha ott sem lennék csak vagyok mint egy befőtt és ez sajnos akkor is így van ha nem vele megyek.

Akkor is mindig mindenki a tesóm a tesóm a tesóm.

És már elegem van ebből.

Mit vétettem én emberként, hogy mindenki les.zarjon az életben?

Igen igaz nem vagyok olyan tehetséges mint a bátyám aki ebből meg tudhat majd élni de ettől nem gondolom azt, hogy emberileg kevesebb lennék, hogy nem érdemelném meg legalább azt, hogy valaki érdeklődne felőlem is. És hiába jó a kapcsolatom vele egy ponton ő is tudja és beismerte már egyszer, hogy igen sajnos elnyom engem és ezt sajnálja, hogy nem tud vele kezdeni valamit.

Nem is őt hibáztatom ebbe de borzasztó érzés, hogy közben tönkremennek a dolgaim.