Hogy oldjam meg, hogy 20éves létemre ne legyek egy szobában a 22 éves nővéremmel?
Nagyon kellemetlen a helyzet, egy 9m2-es szobánk van, 1db emeletes ágyunk (még gyerekkorunkból) és egy közös szekrényünk. Egyfolytában kupi van, mert a nővéremnek rengeteg holmija van, és egyszerűen nem fér el. Nem hívhatunk át semmilyen vendéget, mert nem tudna hol aludni (még a földön sincs annyi hely). Én csak most kezdtem az egyetemet, úgyhogy csak most van lehetőségem elkezdeni dolgozni, a nővéremnek egy baleset miatt nem volt lehetősége, úgyhogy egyikünknek sincs pénze. Albérletbe azért nem szeretnénk menni, mert az az ablakon kidobott pénz,lakáshoz viszont nyilván nincs elég pénzünk, mert hitelfelvételhez nincs elég önerőnk, és amúgy sincs állandó munkaviszonyunk. Ilyenkor mi a jó megoldás? Elkezdek dolgozni minél előbb, de addig ki kell bírnom a nővéremmel egy szobában, ami egyre nehezebb, főleg így online oktatásban, hogy egész nap mind a ketten itthon vagyunk. És amúgy is, önerőhöz és hitelhez évekig kell dolgoznom, pláne részmunkaidőben. Mit javasoltok, mi tévő legyek? (Tényleg egyre rosszabb a helyzet, egyre több a veszekedés, 0 privát szférám van, és soha nem is volt eddig életemben, pedig nagyon magamnakvaló ember vagyok, és szeretnék már csak egy kis zugot is akár, ahol végre egyedül lehetek, ami csak az enyém.)
Köszönöm előre is, ha elolvassátok és válaszoltok!:)
Köszönöm ezt a hszed, ilyen egy felnőtt, önálló ember.
Akik bőszen lepontozgatták azokat, akik a felelősségvállalást hangsúlyozták es nem a szülőket akarták kasztrálni, azok olvassak el többször is a kérdező kommentjét, aztán tartsanak önvizsgálatot.
És honnan veszed, hogy pl nem lett az egyik szülője megváltozott munkaképességű? Vagy felgyulladt a házuk, kirabolták őket, stb.
Nem kell itt okoskodni. A nagyszüleim szülei olyan csórók voltak, hogy felváltva hordták a cipőt, mégis nagyszerű emberek lettek. Te meg akármilyen "jó" helyről származol, úgy látszik nem túl példás a magatartásod...
Hány helyiségből áll a lakás, hányan laktok benne?
Megértem én, hogy nehéz tanulni egy pici szobában, ha másik zajong meg nyüzsög. De esetleg ki lehet menni a konyhába/előszobába/fürdőbe/vécébe is, ha pedig valaki használni szeretné, akkor szusszansz egyet tanulás közben. Vagy kiülni a lépcsőházba (tető alatt utolsó félemelet meglepően meleg és csendes, és a kutya se jár arra. Vagy a pincébe. Vagy a parkba sétálni, hiszen nincs annyira hideg.
(Amikor az egyik testvérem vidéki konzervatóriumba járt, ott úgy ment a suliban napközben a gyakorlás, (mert a koliban nem gyakorolhattak), hogy pincétől a padlásig az összes lyukban próbáltak a növendékek - hol a vécében találtam meg tesót a hangszerével, hol a légópincében, de olyan is volt, hogy ő volt a portán - ennek is volt egy romantikája szerinte(m is.)
Az meg hogy haverok, meg ottalvás - sajnos nem ilyen időket élünk ma. Ez szerintem teljesen független a szüleid anyagi helyzetétől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!