Szerintetek ez normális? Mit lehetne vele tenni, hogy lehetne rá hatni?
Próbálom nem túl hosszan megfogalmazni. Középosztálybeli családban élünk, nem vagyunk gazdagok, de mindenünk megvan, amire csak szükségünk lehet.
Van egy tesóm, idén töltötte a 18-at, végzős a gimnáziumban. A párja gazdag családból származik, ez miatt teljesen el van szállva, nem érti meg, hogy édesanyám nem tudja neki azokat megadni, amit a párja megkap egy szóra. Alig van itthon, heti 1-2 nap alszik csak itt, a többi napot a párjánál tölti. Ha hazajön is csak az ordítás megy, miért nincs ez, anya adjon azt. Most például kitalálta, hogy neki kell a jogosítvány, anya pedig fizesse ki, majd ha megvan, vegyen neki autót is. (Se én, se a másik tesóm nem kapott, a jogsit és az autót is magunknak vettük sok munka árán). El is kezdte a jogosítványt, de mikor mondtam neki, hogy el kellene menni dolgozni és lenne pénze akkor egyből jött azzal a szöveggel, hogy jelenleg ő tanul, neki ez a dolga és egyébként sem megy dolgozni. (Tovább akar tanulni, pszichológia szakon) Ilyenkor persze Én vagyok a rossz anyukám szemébe, mert ne beszéljek így, alig van itthon, ezért nem jön biztos haza. (Közbe állandóan anyát szidja a háta mögött, hogy mennyi mindent nem tud neki megteremteni egy szóra).
Szerintetek mit lehetne vele tenni?
Szerencsére Én átmenetileg vagyok itthon, nemsokára elköltözött véglegesen, viszont amíg albiba voltam is napi szinten telefonáltak mind a ketten, hogy a másik mekkora szar és tegyek köztük igazságot. (Nyilván ha az egyiknek adok igazat, a másik megsértődik)
Mindig ilyen lesz a tesóm? Mikor tér már végre észhez??
Hagyni kell a valósággal pofára esni. Majd akkor beletanul vagy beletörik vagy megtörik. Ez a helyzet a neveltetésének eredménye. Túlságosan el volt kényeztetve vagy burokban nőtt fel. Ez hiba. Hol volt/van apátok?
Neked nem szabad igazságot tenned köztük.
Érdemes viszont a kis ...nek segíteni megérteni a helyzetet, de csak morzsánként, mert többre nem képes.
Nagyon régen elváltak a szüleim, apám alkoholista volt, pár éve pedig meghalt.
Mi még a másik tesómmal megkaptuk azt a jó pár 'atyai pofont', húgom viszont nem, ha mégis majdnem, mindig megvédtük idősebb testvérekként..
Csak egyszerűen nem érem fel ésszel, 5 év van köztünk, én fogva voltam, mint az állat, tiszteltem és tisztelem is anyukámat, soha nem tudnám például azt mondani neki huszon éves fejjel sem, hogy 'mit ugatsz.' Ő pedig így beszél vele, mégis állandóan ki van védve, ha meg merem szólni, hogy vegyen vissza magából és egyből jön a 'hogy beszélsz vele'. Nem értem anyát se, miért csinálja ezt, legfőképp miért hagyja.
Próbáltam már neki szépen, óvatosan mondani, idegbajos lesz és kiabál majd ott hagy.
Ha pedig én is kicsit csúnyábban vágom hozzá szinten ugyanez a vége.
Nem akarok neki semmi rosszat, mert a testvérem. De megmondtam a szemébe is, alig várom, hogy szét menjenek és essen egy baromi nagyot.:)
"Nyilván ha az egyiknek adok igazat, a másik megsértődik"
Tessek???!!! Mit finomkodsz? Itt a kis sz@ros tesodnak semmikepp sincs igaza, szoval tessek neki megmondani, hogy takarodjon es keresse meg az extraira a penzt!
Kerdezo, te ezen mit nrm ertesz? Miert nehez neki megmondani, hogy marpedig Anyatoknak van igaza? Hiaba irunk barmit, ha te felsz felvilagositani egy fellegekben jaro taknyost!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!