Én mondjam meg tesómnak mi az igazság, vagy hagyjam, hogy tovább éljen anyám által kreált "álomvilágban"?

Ha segíteni akarsz a tesódnak, akkor azt nagyon finoman és lassan kell, úgy kell növelned a vele kettesben, majd az anyád által nem ellenőrzött társaságban töltött idejét, hogy ők ketten ezt szinte észre se vegyék. Mint amikor a béka alatt lassan felforralják a vizet.

Ha rá akarsz mutatni, hogy mit hogyan lenne érdemes tennie, akkor sosem szabad azt mondani, hogy ezt ne tedd, azt tedd, anyád hülyeséget mond, hanem hogy:

Te: [Nálatok vendégségben] Miért nem tetszik Tamás?

Húgod: Olyan mogorva.

Te: Nem lehet, hogy csak zárkózott most? Sok a munkája mostanában. Stresszes. ... Ki szokott ilyen hallgatag lenni?

Húgod: Nem tudom ... Néha én is. (Te: magadban. Hahaha. Mindig.)

Te: Hmm, te is nem? És mi lenne a legjobb neked ilyenkor?

Stb.

Ezzel nem kritizáltad az anyátokat, nem utasítottad a húgodat. Nincs rajtad támadási felület. 1-2 év után juthattok el oda, hogy a húgod a te falazásoddal, eltitkolással el mer/tud menni terápiára. Akkor jön a neheze, engem az anyám nem nevelt a szoknyája mellé, mégis - mivel öcsémet a normális mértékben sem tehettem helyre - sikerült nem kiállnom magamért és nagyon későn elkezdeni élni (jóval-jóval 22 után). Emiatt nagyon nehezen mondtam ki, hogy mennyire haragszok anyámra a nevelésemben elvétett dolgokért. Na most, aki eleve az anyjának fogja, az ezt hatványozottan nehezen fogja tudni megtenni. Amikor ez bekövetkezik, akkor nagyon sok konfliktus lesz az anyjával, de ekkor kell majd a húgodat a sínen (a terápián) tartani. Akár azon az áron is, hogy anyátokkal egy életre megromlik a kapcsolatod. Anyátok meglehetősen prűd, fafejű és önző, emiatt ő nemigen lesz képes annak belátására, hogy elcseszte a neveléseteket/egy jó részét.

#24: "Ezt mondta :arra vágyik, hogy legyen egy fiú aki ide-oda viszi, étterembe, moziba, állatkertbe, korizni. stb és boldog legyen." Nagyon jó! Ennek mentén kellene majd vele beszélgetni, hogy te is ezt akartad, de mi kellett hozzá, és hogy miért az kellett. Esetleg a nejeddel is beszélgethetne erről majd, amikor a húgnak erre lesz fogadókészsége.

És pont ezekről kellene a terapeutával is majd.

Más: Úgy szeretném megérni, hogy a gyereknevelés jogosítványhoz legyen kötve. Sok emberi szenvedést meg lehetne spórolni.

#36:

1. Jogosítvány = hatósági engedély =/= vezetői engedély.

Azaz: Gyereknevelés engedély. Aggasztónak tartom, hogy a legösszetettebb és legveszélyesebb tevékenységhez nincs képzés sem hatósági engedély kötelezettség.

2. "Angliában harmadannyiba kerül, klasszisokkal jobb fizuval?" Nagyobb a fizetés és drágább sok minden. Főleg a gyerek. Egy magyar gyerek összköltsége 30-50 MFt.

De ne offoljunk! A húgnak bele kell gondolnia a dolgokba, mint nekem. Ezt jobb lett volna 14-18 évesen tenni, de még most sem késő a kiscsajnak.

Van egy hasonló barátnőm, úgyhogy átérzem a helyzetet, tényleg nagyon nehéz. Szerintem amit lehet tenni, hogy le kell választani a szülőktől. Valahogy el kéne ejteni egy megjegyzést, hogy a legtöbb párkapcsolat fősulin alakul ki a kollégisták között és rávenni a húgodat, hogy ezért mozduljon ki és költözzön el anyudéktól.

A pszichológussal én lehet, hogy egyből anyukádhoz mennék és elmondanám neki, hogy úgy láttad, hogy a húgodat megviseli, hogy szakított a barátjával, ezért be kéne íratni egy pszichológushoz. A többségük úgyis a családi kapcsolatok kielemzésével kezd, majd azzal folytatja, úgyhogy az anyukájával való kapcsolatát is kielemeznék vele, bármilyen indokkal jut el oda.