Én mondjam meg tesómnak mi az igazság, vagy hagyjam, hogy tovább éljen anyám által kreált "álomvilágban"?
Én már házas vagyok gyerekekkel, átlagos értékrenddel, főiskolán tanultam, van munkám. Nekem az egész életfelfogásom más, mint a tesómé, anyámé. De anno nekem sokat kellett vitázni anyáékkal, mert a hülyeségeket osztották és ezzel akartak manipulálni, főleg anyám.
Tesóm 22 éves (nő) sajnos anyám "magának nevelte". Tudják a szüleim, ha ő is "elmegy" ketten maradnak. A tesóm még otthon lakik velük. Nem volt sose barátja, akart volna, de anyám mindig mondta neki hogy minek, meg hogy neki sincs akkor tesómnak sem kell. Fősuliba nem ment, oda engedték volna, de közbe azt sugallták, hogy hát a koleszt nem fogod bírni, legyél átjárós. (40 kmre volt a suli)
Így ő ki sem szakadt a megszokott közegből, de még a gimibe se voltak barátai. Hála anyámnak, soha semmire nem járatta, csak otthon ült anyám mellett suli után, vagy a fogadott tanárnőhöz ment aki segített tanulni. Tesóm volt az, aki pl szeretett a tanárokkal beszélni, a vele egyidősek helyett. Nem járt bulizni, semmi. Anyámékkal ment mindenhova, vagy max a lány unokatesojával. Ez a mai napig így megy. 22 évesen kezdett volna "pasizni". Eddig ha valaki tetszett neki és nem jött össze hetekig facebookon tett ki idézeteket szomorú szerelmes képeket.. Na úgy tűnt végre lesz pasija (egy család barát fiú), csak nekem fura volt, hogy a gyerek meg a tesóm ég és föld, de örültem, hogy végre rendeződik minden.
Csak feltűnő volt, hogy tesóm szerint raniznak, mikor volt h 1,5-2 hétig nem is talalkoztak. Csak moziba vitte vagy olyan helyre, ahol nem kell beszélni. Amikor tesóm szerint "jártak" még hónapokig se csók se szex nem volt semmi. Már jó fél év is eltelt mire lett szex köztük de heti szinten 1x taliztak, míg pár hónapra rá vége lett. A srác korrekten megmondta h nem szerelmes.
Én már az elején mondtam tesómnak hogy szerintem a gyerek nem akar semmit, csak nem akarja megbántani, de megsértődött, anyám is kiosztott, hogy mit piszkálom őket, nem mindenki olyan mint én.. De sajnos és igazam lett. A szakítás előtt egyszer hozta el egy családi eseményre ott is kb csak barátként viselkedett a tesómmal. Tesóm újra telerakta a netet kiírásokkal, kvázi könyörög, hogy vegye vissza a gyerek. Anyám úgy csinálja mintha 50 évvel ezelőtt lenne. Arról akarta meggyőzni tesóm, hogy heti egy tali elég, nem kell folyton együtt lenni. A szex is 6-7 hónap után bőven elég, nincs abba semmi jó kislányom. Szakítás után meg hogy nem azzal traktrálja, hogy nem kell kapkodni, rá ér még pasizni. Közbe meg mindenkit fikáz anyám hogy ha 30 után szül. Úgyhogy tesóm újra anyamékkal nyomul, plusz megy a siránkozás neki milyen szar.
Én gondolkoztam, hogy beszélek vele, csak az a baj ő nem hisz nekem, tőlem mindent piszkálásnak vesz, csak anyám szavai a szentek. Szerintetek?
Szép történet.
Különösen tetszik, hogy mindenért anyád a hibás. Barátja akkor van az embernek, ha keres magának és ehhez nem kell a szülők segítsége vagy beleegyezése. "Járni" valakivel nem csak szexet jelent. Sőt. Jó esetben hosszu ideig "jarnak", mielőtt szexre kerül a sor. Az, hogy ki mikor és hova viszi a partnerét, az a kettejük dolga, másnak köze nincs hozza. A családi eseményekre pedig van aki csak evek utan viszi el a párját.
Amúgy közöd nincs az egészhez, maradj a popsidon, foglalkozz a ferjeddel/feleségeddel meg a gyerekeddel
Nahát, majdnem mintha az én családom történetét olvastam volna, detto ugyanez volt nálunk is, csak még kicsit durvábban. Az én lánytestvérem 30 éves lassan és még sosem volt senkike, nincsenek barátai és sehova sem jár.
Én normális lettem, saját családdal, otthonnal, jó munkával, pedig engem is ugyanígy próbáltak manipulálni, mindenféle "felnőtteskedést" tiltani es lelkiismeretfurdalást kelteni bennem, mert buliztam, barátkoztam, önállósodtan volna.
De nálunk emiatt totál megromlott a kapcsolat, én már nem is tartom a kapcsolatot velük. Amúgy a tesómat soha nem próbáltam más irányba terelni, mert teljesen az anyánk hatása alá került, az ő szemében is én voltam a rossz, igazából szép lassann ugyanolyanná vált jellemre. Vagyis ugyanolyan volt már gyerekként is, csak még olyanabb lett.
Azt gondolom, ezt nem neked kell megoldanod, es nem is kell annyira belemásznod a dologba, hogy tudd, mikor szexel a testvéred. Az ő dolga. Ha szűz vénlány marad, az is. A felnőtté válás küzdelmeit senki nem vívhatja meg mas helyett.
Adj hálát, hogy legalább te normális lettél és maradj ki az egészböl.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!