Mit tegyek, ha a fivérem addig adja az esélyeket az ex/jelenlegi/ex/jelenlegi párjának, míg az valóban terhes nem lesz?

Mi akadályoz meg abban, hogy költözz, energiáidat önálló élet elkezdésébe fektesd?

A megfogalmazásod kezd arra emlékeztetni, mint amikor valaki kitalált egy sztorit és várja a provokatív felhördülős válaszokat.

Fordítsd a hasznodra ezt a kapcsolatot. Úgy írsz, hogy akár egy regényt is írhatnál, Peti és Hajnalka kapcsolatáról.

A kérdésedre csak annyi, hogy ha a testvéred nem akarja dobni Hajnalkát, akkor fejre is állhatsz, nem fogja. Adj neki időt és hívd fel a figyelmét a védekezés fontosságára.

Fúj milyen undorító stílusod van. "azon a balatoni nyaraláson" - áhhh ezt olvasva majdnem elhánytam magam. Mondjuk én látom, hogy szándékosan csinálod, és kitalált az egész kérdés 😴 Beteg az agyad, vagy a kutyát se érdekelsz, ezért élvezed hogy itt szidnak téged, mert így legalább hozzád szól valaki? Igazából mindegy, mert orvosi eset vagy.

"az istenit nekije" meg "tik" 😅😖😂 erről egyértelmű, hogy csak trollkodni próbálsz, de azt is rosszul csinálod. Gyakorolj még kicsit.

Apropó, a képzelt menyasszonyod megvette már a képzelt menyasszonyi ruháját?

> persze tik könnyen beszélték olyan mersziről a távolból

A dolog másokat is érint. Van, akinek a nagykorú fia az, akinek az élete úgy siklik ki, hogy szülőként már nincs ráhatása. Az én életem is vett olyan fordulatokat, amik hibásnak bizonyultak, és édesanyám sem ugrált az örömtől emiatt. De felnőtt emberként hagyta, hogy a saját utamon járjak. De tanultam belőle, megfizettem a tanulópénzt is, és köszi, jól vagyok. Nota bene, ha nem követem el ezeket a hibákat, akkor ma nem rendelkeznék azokkal a felismerésekkel, amikkel. Nekem személy szerint több olyan közeli barátom is volt, aki belement egy kívülről egyértelműen zsákutcát jelentő házasságba, és évekig maradt benne. Igyekeztem elmondani neki azt, hogy én hogyan látom a helyzetét kívülről, de őt annyira belepte a lila köd, hogy nem tudta akceptálni azt, amit mondtam. Persze a lila köd elszállt, azok az aggályaim, amiket elmondtam szépen megvalósultak, aztán válás lett a vége. Veszített vele egy raklap pénzt, a baráti körének is elveszítette kvázi a felét. De az élet megy tovább, továbblépet, éli az életét, szemlátomást egész jól megvan, és ha jól csinálta, tanult az esetből. Vagy édesanyám esetén is meggyőződésem, hogy a nevelőapámmal nem éppen a legszerencsésebben választott. Voltak is komoly problémák. Itt is annyit tudtam tenni, hogy jeleztem ezeket, rávilágítottam, felhívtam rá a figyelmét. De továbbra is ő az apám, a kapcsolatunk ugyan nem éppen szeretetteljes, de működőképes.

A különbség köztem és közted, hogy én belátom, hogy egy felnőtt ember szuverén, a maga szerencséjének a kovácsa. Nyilván ettől nem hagy hidegen a másik sorsa, igyekszem is tanácsokkal, beszélgetésekkel hatni másokra, de addig a szintig, amíg ez nem tolakodás. De akár tetszik, akár nem, akár ezt vártad, akár nem, a kérdésedre a normális, általánosan elfogadott válasz, hogy neked kell mindezt belátni, hagyni alkalmasint, hogy a testvéred fejjel menjen a falnak, ha ez a szilárd elhatározása. Sajnálhatod, hogy ez így történt, akár aggódhatsz is – bár felesleges olyan dolgon aggódni, amire nincs ráhatása az embernek –, de mást amúgy sem tehetsz. Így aztán vagy beletörődsz a dologba, és az élet megy a maga medrében tovább – a tiedé is, a testvéredé is –, vagy szanaszét idegelheted magad a dolog miatt, csak éppen ettől semmi nem fog változni. Sőt ha túllősz a célon, akkor inkább a visszájára fog elsülni, nem hogy jobban el fogja a testvéred fogadni az álláspontodat, de pont annak ellenére fogja azt csinálni, amit Ő akar.

Mégis mi mást vársz? Nem történt bűncselekmény, így hatóság nem fog segíteni. Más meg nem kényszeríthet valakit olyan dologra amit nem akar megtenni, az a szabadságjogok megsértése lenne. Amit tehetsz, hogy nem csak elmondod a testvérednek a saját nézőpontodat, de meghallgatod az ő nézőpontját, megpróbálod megérteni, hogy ő mit miért tesz, megpróbálsz az ő szemével látni.

~ ~ ~

#23> hogy szándékosan csinálod, és kitalált az egész kérdés

Meglehet, hogy a kérdező részéről az. De van, aki tényleg hasonlóan gondolkodik, hasonló „problémában” van. A válaszok nem csak a kérdezőnek, hanem bárkinek szólnak, aki ma, holnap, vagy egy év múlva rátalál erre a kérdésre. Illetve hipotetikus kérdésnek is elfogadható.

Sikerült megtalálnom a már említett másik kérdését:

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__eskuv..

Ez a gusztustalan, életidegen stílus, a szóhasználat, majd a válaszai, amik alapján egyértelmű, hogy full kamu a sztorija... Biztos vagyok benne, hogy ugyanaz az elmeroggyant írta ezt is.

"Az mégsem járja hogy èn járjak Peti helyett pszichológushoz."

A kérdésedből ítélve nem is a tesód helyett kéne járnod.