Nem bírom így tovább, mit tegyek?
Bocsi, ha kicsit hosszú leszek, de igyekszem rövidre fogni.
Szóval a szüleim elváltak, apukámmal éltem, ketten nagyon jól megvoltunk. Aztán megismerkedett valakivel, és másfél év járás után nyár elején döntöttek úgy, hogy akkor összeköltöznek. Igen ám, csakhogy a mostohaanyámék lakása nagyobb, így apa úgy döntött, mi költözünk hozzájuk. Eleinte nem is volt vele semmi bajom, nem mentünk messze mert ők Pesten laknak mi meg előtte Budán laktunk, de apa bejelentette, hogy nem maradhatok a régi sulimba mert túl messze lenne, stb így beíratott egy közelebbi suliba. (Ugyanúgy gimnázium szóval nem kellett szerencsére különbözetit tenni meg ilyenek) Azt hittem sikerül beilleszkednem, de a mostohaanyám lánya nem könnyíti meg nekem.
Utál engem, zsigerből. Csak egy évvel idősebb nálam ő idén fog majd érettségizni, és teljesen más mint én. Engem apa nagyon szigorúan fogott mindig, megkövetelte a tanulást, de ő nem ilyen. Bulizni járogat, iszik, tele van lőve tetoválásokkal és a stílusa is egy bunkó paraszt. Múltkor vacsora közben esett haza és figyelmen kívül hagyva hogy mi beszélgetünk valamiről levágódott közénk és elkezdett mesélni róla hogy hova megy a pasijával miközben hatalmasakat csattogott a rágójával. Ehhez azért már szerintem pofa kell. Apa azt mondta adjak neki időt, próbáljam megismerni, lehet jófej és jóban leszünk de ő tipikusan az a rosszkislány, aki a rosszfiúkkal barátkozik és rendőrségi ügyekből rendőrségi ügyekbe keveredik. Értem én apát nem akarja hogy szétszakadjon az új családunk de én ilyen ember társaságát nem akarom. Igaz nem bánt engem soha, max annyi hogy mindig beszól, hogy ne legyek ennyire besavanyodott, menjek vele bulizni, de én nem gondolom besavanyodásnak azt hogy gondolok a jövőmre és tanulok, mert egyetemre szeretnék menni. A mostohaanyám mindent megenged neki szinte van hogy haza sem jön mert ott alszik a pasijánál, meg ilyenek. De nem is zavarna hogy ilyen, ha a suliban nem cikizne miatta mindenki hogy ő milyen menő milyen szép én meg mellette egy szürke kisegér vagyok. Sokszor beszólnak nekem miatta amit otthon apának inkább meg se említettem mert nem akarom hogy az jöjjön le belőle, hogy én árulkodok vagy panaszkodok. De már nem bírom tovább a sok piszkálódást, a tanulásra sem tudok koncentrálni :/ Mit tegyek? 17/L
Akkor nézzük az ő szemszögéből:
-Hozzánk költözik anyám pasija a gyerekével
-Kicsit furának tűnik a lány, mert nem jár el otthonról, mint azok a korabeliek, akiket ismerek és akikkel jóban vagyok
-Na mindegy, legyünk vele kedvesek, elhívom magunkkal, így jobban megismerhetjük egymást és talán ő is barátokra lel
Ergo ez szerintem kedves hozzáállás a részéről és nem volt szép elutasítani.
A tanulás és a szórakozás meg nem zárja ki egymást
Menj el vele bulizni. Nem kell hétköznap, hanem pl egy szombat este. Egy okos, jól nevelt lány vagy. Az, hogy elmész vele bulizni, nem jelenti azt, hogy rontani fogsz a suliban, vagy, hogy te is rendőrségi ügybe keveredsz.
Ha el mentek bulizni, te igyál mértékkel, ha valami olyat csinálna, ami ellenkezik az elveiddel ne csináld, ha olyan dolgot akarnak csinálni, amiből rendőrségi ügy lehet, menj 2 utcával arébb, hívd fel apád, hogy menjen érted, mert a mostohatesód ezt és ezt akarja csinálni, te pedig nem szeretnél részt venni benne.
Neked is jobban fog menni a tanulás, ha heti 1x elmész szórakozni, bizonyos határokon belül.
Lehet, hogy jó hatással leszel a mostohatesódra, és ő is megtanul okosan bulizni, ha pedig nem, és továbbra is cikizni fog, beszélj apáddal és kérd meg, hogy irasson át egy másik iskolába ami ugyanolyan közel van, de nincs ott a mostohatesód. Ha Pesten laktok, ez nem lehet probléma, halomra állnak az iskolák. Így apád se mondhatja, hogy nem próbáltad meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!