Nem bírom így tovább, mit tegyek?

Bocsi, ha kicsit hosszú leszek, de igyekszem rövidre fogni.

Szóval a szüleim elváltak, apukámmal éltem, ketten nagyon jól megvoltunk. Aztán megismerkedett valakivel, és másfél év járás után nyár elején döntöttek úgy, hogy akkor összeköltöznek. Igen ám, csakhogy a mostohaanyámék lakása nagyobb, így apa úgy döntött, mi költözünk hozzájuk. Eleinte nem is volt vele semmi bajom, nem mentünk messze mert ők Pesten laknak mi meg előtte Budán laktunk, de apa bejelentette, hogy nem maradhatok a régi sulimba mert túl messze lenne, stb így beíratott egy közelebbi suliba. (Ugyanúgy gimnázium szóval nem kellett szerencsére különbözetit tenni meg ilyenek) Azt hittem sikerül beilleszkednem, de a mostohaanyám lánya nem könnyíti meg nekem.

Utál engem, zsigerből. Csak egy évvel idősebb nálam ő idén fog majd érettségizni, és teljesen más mint én. Engem apa nagyon szigorúan fogott mindig, megkövetelte a tanulást, de ő nem ilyen. Bulizni járogat, iszik, tele van lőve tetoválásokkal és a stílusa is egy bunkó paraszt. Múltkor vacsora közben esett haza és figyelmen kívül hagyva hogy mi beszélgetünk valamiről levágódott közénk és elkezdett mesélni róla hogy hova megy a pasijával miközben hatalmasakat csattogott a rágójával. Ehhez azért már szerintem pofa kell. Apa azt mondta adjak neki időt, próbáljam megismerni, lehet jófej és jóban leszünk de ő tipikusan az a rosszkislány, aki a rosszfiúkkal barátkozik és rendőrségi ügyekből rendőrségi ügyekbe keveredik. Értem én apát nem akarja hogy szétszakadjon az új családunk de én ilyen ember társaságát nem akarom. Igaz nem bánt engem soha, max annyi hogy mindig beszól, hogy ne legyek ennyire besavanyodott, menjek vele bulizni, de én nem gondolom besavanyodásnak azt hogy gondolok a jövőmre és tanulok, mert egyetemre szeretnék menni. A mostohaanyám mindent megenged neki szinte van hogy haza sem jön mert ott alszik a pasijánál, meg ilyenek. De nem is zavarna hogy ilyen, ha a suliban nem cikizne miatta mindenki hogy ő milyen menő milyen szép én meg mellette egy szürke kisegér vagyok. Sokszor beszólnak nekem miatta amit otthon apának inkább meg se említettem mert nem akarom hogy az jöjjön le belőle, hogy én árulkodok vagy panaszkodok. De már nem bírom tovább a sok piszkálódást, a tanulásra sem tudok koncentrálni :/ Mit tegyek? 17/L