Máshol is folyton sietni, kapkodni kell, vagy csak nálunk ez a szokás?

Az anyám minden nap legalább egy tucatszor leüvölti a fejem, amiért nem kapkodok, mint ő. Pl. mikor hajat mosok, szoktam hajbalzsamot rakni a hajamra, amit pár percig rajta kéne hagyni, na én örülök, ha kb. 1-másfél percig rajta hagyhatom, mert az anyámnak érdekes módon mindig pontosan abban a pillanatban jut eszébe használni a fürdőt, mikor én bent vagyok és ha már 2 percnél több időt töltök bent, már veri az ajtót, hogy mi a qrva életet csinálok ennyi ideig, ő menne be...Néha esküszöm, úgy érzem, szándékosan csinálja amúgy ezeket. Ha a konyhában csinálok valamit, akkor is egészen "véletlenül" neki is ott van valami dolga, még ha csak arra a kis időre is megyek be, amíg kiszedek egy adag kaját a tányéromra és megmikrózom, akkor is egyből ugrálni kezd körülöttem és ordít, hogy neki csinálnia kéne a következő adag ételt/lekvárt/mit tudom én mit és menne oda, de tőlem nem lehet haladni. De amúgy még másokat is megszól, ha nem sietnek, pár hete apám nővérééknél voltunk és a konyhában beszélgettek anyámmal, amíg a nagynénim elmosogatott, aztán később anyám ott magyarázott nekem, hogy "Látni kellett volna azt a mosogatást, ahogy szépen lassan, minden edényt egyesével átdörzsölget...Már majdnem szóltam neki, hogy majd én elmosogatok, csak ne szarakodjon már annyit!!!!" A saját otthonában nem mindegy, hogy mosogat el valaki? Inkább mosson 4 tányért egy fél óráig, mint úgy, ahogy ő szokta, hogy kb. csak leöblíti vízzel és ennyi a nagy mosogatás, aztán csodálkozunk, hogy miért vannak kajadarabkák az edényeken, evőeszközökön, miután anyám mosogatott..

Komolyan mondom, már szó szerint gyomoridegem van, ha kilépek a szobámból, mert nem tudok sehova se menni, ahol ne kötne belém, hogy neki is ott van dolga és elállom az utat meg túl lassú vagyok, stb. Másnak is ilyen az anyja, vagy csak nálunk nem szabad 1 percnél több ideig csinálni valamit?