Hogy értessem meg a szüleimmel, hogy nem akarok a tesómmal és a barátjával összeköltözni?
Volt egy régebbi belvárosi lakásunk, amit anyáék megtartottak a biztonság kedvéért, hogyha kellene a tesómnak vagy nekem. Viszont egyikünk sem akar a városban maradni, így sok évnyi győzködés után anyáék végre meghirdették. Mi Debrecenben szeretnénk lakni egy jó ideig az egyetem miatt, csak a tesómat (rossz tanulmányi eredménye miatt) nem vették fel, engem és a barátomat igen.
Tavaly ő kapott új kocsit (az ő nevére, mert az összes eddig összegyűjtött pénzét beladta), nekem nagyon is megfelelt a régi családi kocsi. Én nem igazán akarok vele összeköltözni: ő, a barátja, én és az én barátom, 4-en egy kicsike kis lakásban. A baj az a természete. Így is ritkán találkozunk, de akkor sem bírunk meglenni egymással, mert ő (21/L) folyton piszkál (én: 25/L), mindig kötekedik, én meg csak nem hagyom magam. Most így, hogy lakásvásárlásról van szó, átment kedves módba, mintha milyen egy szerető testvér lenne, pedig csak a lakást akarja. Ja és akkor már biztos a nagyobb szoba kellene nekik, egyértelmű XD
Én nagyon jól elvagyok a barátommal a koliban, szép koliban vagyunk, csak ketten egy szobában, békében. És csak azért erőltetik ezt anyáék és a tesóm, mert hogy ne az legyen, hogy jaj tavaly is ő kapta a kocsit, idén meg ő kapja a lakást...hát na Istenem, tényleg igazságtalan kicsit, de én legalább tanulok olyan jól, hogy ne legyenek ilyen kényszerhelyzetek, mint neki, másrészt pedig nagyon nem szívesen laknék veszekedésben. Anyáék is: ,,márpedig ti meg fogtok egyezni és együtt fogtok lakni" nem az, hogy ,,Mit szeretnél?".
Én csak nem tartom helyesnek, hogy valaki mindent megkapjon a szüleitől a nélkül, hogy bármennyit is doglozott volna érte. Nem tudja értékelni, látszik is rajta, csak ,,kell, kell, kell". 21 évesen XD
Mérnöknek tanulok, a barátom is, és hiszem, hogy ketten is össze tudunk majd magunknak spórolni, amire szeretnénk, idővel. Főleg, hogy anyáék eléggé mérgező szülők, irányítóak és a pénzzel manipulálóak.
Az a helyzet, hogy már tavaly is téma volt ez, én őszintén és világosan elmondtam, hogy se a barátom, se én nem szándékozok egy lakásban élni a tesómmal. Én nem követelőzök külön lakásért, legyenek csak ők benne nyugodtan, minket meg hagyjanak békén. Az a 20 ezer FT-tal kevesebb kolidíj meg bőven nem érne annyit, hogy feladjam a békességet, amiben eddig éltem. Most meg az van, hogy anyáék közölték h márpedig így lesz. Mit lehet velük tenni?
Uram isten, 25 éves vagy! Úgy élsz,mint egy húszéves.......
25 évesen dolgoztam suli mellett, akkor volt az esküvő, a lakásunkat magunk fizettük. Szerintem nőkj fel a korodhoz.
Kezdd azzal, hogy nem 25/L hanem 25/N, leszokást az XD-zésről, és nem "apu így", "apu úgy", hanem függetlenedsz.
"Én csak nem tartom helyesnek, hogy valaki mindent megkapjon a szüleitől a nélkül, hogy bármennyit is doglozott volna érte. "
Kisbogaram, te mennyit dolgozol? Kolizol, mint egy tinike. Másnak ennyi idősen karrierje és családja van.
,,Ha ilyenek,akkor minek jársz haza?"
Az ember a szüleivel szeretné tartani a kapcsolatot, akármilyenek is legyenek, hiszen szereti őket. Sokszor megsajnálom őket, amikor mondják, hogy mennyi mindent megtettek értünk, bár ezzel bűntudatot is keltenek. Az embernek a szülei azért csak a szülei.
Addig nincsen baj, amíg Debrecenben vagyunk az egyetemen, mert hétvégén nem jönnek elő ennyire ezek a hatalmi harcok.
Viszont azt nem szeretem, amikor semmibe nem néznek, pedig önvédelemből is többször elmondtam, hogy nem is értem, mi többet várnak el, amikor évfolyamelső vagyok, én tényleg megteszek minden tőlem telhetőt a tanulás szempontjából, ők meg semennyire nem tisztelnek, csak azért, mert még nincsen önálló fizetésem. Bár ebben sem bizakodóak, mert hogy ,,úgysem lesz állásod és munkanélküli leszel, ránk fogsz szorulni mindig is" meg hogy ,,kis taknyosoknak, mint ti, biztos nem fognak jó fizetést adni". Szerintem sem, végülis csak mérnöknek tanulok. De a legrosszab esetben is én akárhova elmennék dolgozni minimálbérért is, mert a pénz az meg kell.
Majd lesz az, amikor nagyon csúnyán átlépnek egy bizonyos határt, és meg is tehetem majd, hogy végleg elköltözök, na akkor már nem járok haza.
,,Másnak ennyi idősen karrierje és családja van."
Én kérek elnézést, hogy addig tanulok, amíg tudok :D Az egyetemen is szeretnek a tanáraim, TDK-zom is (tudományos diákkör), és mondták, hogy a mester befejezése után szívesen látnának a doktori képzésben, a páromat is, mert mindketten alkalmasak vagyunk rá. A doktori még 3-4 év, attól függ, hogy valaki levelezősön végzi-e. Szóval a gyerek dolog egy ideig még biztosan nem jön szóba. A doktori képzés az már munka, mert az egyetemen is dolgozik mellette az ember (mármint így is lehet). És aki orvosin tanul? Annak sem lesz még 25 évesen gyereke, legalábbis nagyon ritka.
"Másnak ennyi idősen karrierje és családja van."
Megnézném én azt a karriert, amit 25 éves korodig építettél fel, arra meg nem lennék büszke, hogy ennyi idősen már gyereked van. De a körülményeidet félretéve, nem tudod, milyen helyzetben van a kérdező, manipulatív szülei vannak, ettől nem olyan könnyű szabadulni.
Hogy jön ide a Csok???
Debrecenben olcsó lakást egyébként nem kapsz.
25 évesen karrier meg gyerekek, meg az apád f...át azt... Jelenleg akinek 25 évesen gyereke van, ott az egyik fél kulimunkás... hatalmas karrier. Lehet pampogni, hogy te vagy a kivétel, de a valóságban 98% nem kivétel. Aki meg igen, az jellemzően nem magának rakott össze egy vállalkozást.
Szeretem az ilyen másik dimenzióban létező embereket. :D
Kérdező te meg ne rinyálj annyit. Az van, amit te akarsz. Nem értem, hogy 25 évesen, mi az, hogy majd a szüleid megmondják, hogy hova kivel költözzél. Mert ha nem, akkor mi van? Kapod a nyakörvet és vonszolnak? Olyan vagy, mintha 16 éves lennél és itt hisztizel ahelyett, hogy tennéd, amit akarsz.
30/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!