Miért fáj anyaméknak, hogy nem szeretem a gyerekeket? 18/L
Igen, persze mindenkiben felmerül a kérdés hogy ennyi idő koromban még nem dönthetnek erről, de belátásom szerint nem vagyok jó anyának.
Nem tudok úgy bánni egy gyerekkel ahogyan elvárják tőlem, és az sem tetszik, hogy bármit kérdezek rajta kívül lehurrognak, hogy fáradtak, de ha a kisgyerek vonyít neki egyet, rohan. Egyszerűen nem vagyok gyerekimádó, nekem nem megy a folyamatos "igenezés" a gügyögés meg a "jaj de ügyes"ezés, nem lep meg ha valamit csinál a gyerek, nem vidít fel meg nem hoz lázba. Úgy érzem, hogy képtelen vagyok anyának, és emiatt néznek rám rossz szemmel. Semmi kedvem ahhoz hogy ugráljon valaki körülöttem, akit nem is értek és nem vagyok képes elviselni a vinnyogást sem, mikor hajnalban aludni akarok, és nem akarok állandóan figyelni valakire.
Nem tudom nekik eléggé elmagyarázni a dolgot, hogy nem kell, és ne számítsanak erre sem. Ebbe az identitásom is közre játszik, hogy nem akarok és nem is tudok majd, szóval nem azon múlik, hogy megtalálom e a megfelelőt.
Hogyan adjam tudatukra?
Általánosítani könnyű... El kell mondanom, hogy hova tartozom, anélkül elég nehéz a kérdés értelmét is megérteni.
Attól még hogy tegnap hallottál egy ilyesmi kérdést, nem azt jelenti, hogy én vagyok az.
A gyakori kérdésekre sokan írnak ki hasonlót.
Pontosan azért írtam bele, hogy tudják...a párom sem fog megváltoztatni ebben.
válasza:
válasza:Mindenki tart egy kicsit az anyaságtól. Aztán a gyávábbja nem is szokott szülni, de általában aki mégis meg meri próbálni, megváltozik és belátja, hogy anyának lenni az egyik legnagyszerűbb dolog a világon.
Most azt hiszed, hogy ez valami különleges, dolog, vagy átok, vagy mittudomén, de nem. Sok kamasz nem szereti a gyereket és a gyerekkel járó problémákat, korlátokat, felelősséget, de aztán valahogy mégis jó szülök lesznek :)
Természetes, hogy nem tetszik anyukádnak, hisz az anyaságnál csak egy dolog szebb: nagymamának lenni. Megérni, hogy felnőnek a gyerekeid, majd látni családjait növekedni, gyarapodni...valahol ez legbelül a legtermészetesebb folyamat. Tudom, Te kakukktojás vagy, nem így működsz, meg más vagy mint a többiek, a nagy átlag...de azért ne vesd el a súlykot.
Én szúrkolok anyukádnak, hogy nem kínlódott veled hiába
válasza:Mondd meg nekik, hogy idegesítenek a gyerekek, ennyi.
Lehet pár év múlva nálad is beindul az ösztön és majd vágysz gyermekre, de ha nem, akkor sem gond, nem kötelező.
válasza: válasza:A válaszíró 66%-ban hasznos válaszokat ad.
Egy mondatot nem bírtál helyesírási hiba nélkül leírni, te nagyon bátor (bár szerintem férfi vagy). Hány gyereked is van? Azok is ilyen szépen írnak-fogalmaznak?
válasza:Úristen, nyugi, minden 2. 18 éves ezt gondolja.
Nálunk tesóm imádta a gyerekeket, én úgy voltam mint te, most 30 felett vagyunk, neki nincs és ki tudja lesz-e, nekem 3 van.
válasza:Ebbe a kérdésbe soha, senki ne szóljon bele. Csak te.
Senkinek semmit nem kell a tudtára adni.
Majd rájönnek.
válasza:Kedves Kérdező!
Ne törődj azzal, Anyudék mit mondanak. Nem az a szívtelen, aki tudja, hogy nem szereti a gyerekeket, ezért nem lesz neki, hanem az, aki szintén tudja, ennek ellenére lesz neki, és otthagyja, állami gondozásba adja, másokra bízza, vagy érzelmileg elhanyagolja. Ha később sem változik, akkor ne vállalj gyereket valamiféle idióta társadalmi nyomás hatására. Vekerdy Tamás azt mondta: "Boldog gyereket csak boldog anyuka tud nevelni.". Márpedig ha Te boldogtalan lennél az anyaszerepben, a gyerek megérezné és az egész életére kihatna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!