Lètezik az, hogy egy családon belül ennyire összefèrhetlenek az emberek? Mi ennek az oka? (többi lent)
Sziasztok! :) 21 èves lány vagyok. A kèrdèsemet a családomba tapasztalt èlmènyek,esemènyek alapjám született. Ugyanis nálunk sose volt jelen a harmonia, a megèrtès,az egyetèrtès, a támogatás ,a tolerancia . Ha egy nagyobb családi összejövetel volt állandóan csak a hőbörgès ès a perpatvar ment. Sosem álltunk igazán közel egymáshoz, rengeteg volt a konfliktus. Sokáig kerestem a többiekben ,majd magamban is a hibát. De vègül az utobbi időben arra jutottam ,hogy a jellemeink miatt voltak ezek a nagy nèzeteltèrèsek ès az összetartás hiánya. Ugyanis azt tudni kell a családtagjaimról ès rólam ,hogy bár a vèr össze köt minket ,olyanok vagyunk mint a tűz ès a víz. Pèldául az èn tulajdonságaim, mentalitásom az èlethez való hozzáállásom teljesen különbözik a családom 90%-tól, ezèrt sokszor bántottak ès teljesen különcnek èrzem magam .Nekem minden vágyam az , ha egyszer fèrjem , gyerekem egy szeretett teljes harmonikus családot alkossunk. Valamint másik városba is tervezek költözni majd a leírtak miatt. De sokszor èrzek lelkiismeret furdalást ,hogy így èrzek a családommal kapcsolatba ( nèhány közeli rokont leszámítva) Összegezve a mondandomat szerintetek lehetsèg ez ,hogy azèrt nem müködtünk/ müködnek más hasonló helyzetben lèvő családok is igazi családkènt mert ennyire összefèrhetetlen emberek èltek/ èlnek egymás között? Termèszetesen tudom ,hogy kèt egyforma ember nem lètezik családon belül sem. Valamint volt valaki hasonló helyzetben? Hogy alakult a kèsőbbi családi èleted? (Fèrj ,saját gyerek ,párod családjával való kapcsolat)
Nagyon szèpen köszönöm a válaszokat. :)
Ui : Ezt a kèrdèst abszolút nem mártírkodásból / önsajnáltatásból írtam ki ,ha nem kíváncsiságból. Valamint elnèzèst az esetleges elírásokèrt ès helyesírási hibákèrt , telefonról írtam a billentyűzetem pedig gyakran átírja a szavakat.
Attól, hogy valakik rokonok, még egyáltalán nem kell hasonló embernek lenniük, és böven elöfordul, hogy nem tudnak egymással kijönni. Ez legalább annyira érvényes a házastársak családjára is, ök még idegenebbek, és emiatt is nehezen lehet összhangot találni.
A mondás is úgy van, hogy a barátaidat meg tudod válogatni, a családot/rokonokat nem. Azaz a barátokkal sokkal nagyobb esély van harmonikus viszonyra, mint egy családon belül.
Szerintem te is próbáld ezt felfogni és ne irreális, agyonidealizált elképzeléseket akarj elérni, mert az eleve kudarcra van ítélve.
Én is ilyen családban nőttem fel, de nálunk anyám és az ő anyja volt minden konfliktus forrása. Még a saját testvéreivel sem tudott kijönni, pedig normális, rendes emberek voltak, apám rokonságával meg egyenesen minősíthetetlen volt.
Anyám mindenkit kritizált, neki senki nem volt elég jó, pletykált, kavarta a szart.
Meg kellene nézned, hogy nálatok ki az aki gerjeszti a többiek indulatait, mert biztos van ilyen.
Sokkal több összeférhetetlen család van, mint ahány jól működő. Szerintem túl sokat várunk el a családtól. Eleve évtizedekig együtt élni, egymás szájába lógva, közös programokat erőltetve még a legjobb fej emberekkel sem lehet. egyszerűen azért, mert különbözőek vagyunk, mások az igényeink, szokásaink, világnézetünk. Kicsit lazábban kéne venni, ritkábban találkozni, helyet hagyni egymásnak.
A szüleim pl. külön élnek, mióta én meg a tesóm nagyobbak lettünk, és szerintem ez az oka, hogy még nem váltak el, hanem nagyjából jól kijönnek egymással.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!