Mit csináljak anyámmal?
Az első kirándulásomra (osztállyal) nemrég engedett el, úgy, hogy azt mondták, kötelező menni. Soha nem jártam sehol, nem aludtam nélküle, 18 évesen. Ragaszkodik hozzám, mindentől tilt, barátaim sem nagyon lehettek. Apám nem tudja megpuhítani, csak feldühíti, együtt lakunk, de már évek óta nagyon rosszban vannak.
Az a helyzet állt be, hogy végre a nyáron találkozhatnék egy barátnőmmel, másfél év után. Tudom, átlagban nem sok, de nekem sokat jelent a barátságunk, rengeteg helyzet volt, amikor csak rá lehetett számítani. 100 km-rel odébb lakik, így már három hónapja mást sem csinálok, csak az utat tervezem, árak után nézek, időpontok után, próbálom kiszűrni, hol nem fognak esetleg menni a járatok építkezések miatt stb. Apám megengedte, próbált tanácsot is adni, de az ő szava ilyenkor nem sokat ér. Az útra is van pénzem és zsebpénzem is, készültem, mégcsak nem is alszok ott, estére haza jövök. Anyám persze kiverte a biztosítékot, mikor elmondtam neki, leordított minden csavargó ringyónak, nem mehetek sehová, mindent megtagadok, erőszakos vagyok, minden pénzt elakarok verni, az a pénz másra fog kelleni. Amit még nem is ő adott. Az egész városon keresztül képes volt leordítani (kisváros), mondta, hogy így nem mehet tovább, és akkor valamelyikünknek el kell mennie. Estére lenyugodott és valamennyire békésebb lett, de abban a tudatban van, hogy most akkor a szentbeszéddel, amit rendezett, lebeszélt az útról. Nem szeretném, ha jobban megsértődne, vagy esetleg tényleg elhagyna ilyen miatt, de tudom, hogy ha megpróbálnék még egyszer beszélgetni vele, talán még rosszabb lenne. Közel állok ahhoz, hogy az adott nap egy szó nélkül felszálljak a buszra.
válasza:
válasza:18 éves vagy. Felnőtt vagy. Ha anyád nem tudja,hogy mikor mész,akkor egyszerűen felszálsz vonatra/buszra,oszt' jó napot kívánok.
Hiába fog menni a rendőrségre,max.körberöhögik.
válasza:Fizikailag is bántalmaz?
Én nem ennyire, de azért féltem gyerekkoromban anyámtól.Uralkodott felettem.Az volt amit ő akart.Nem is mertem fiúval kapcsolatba lépni.
Aztán megismertem a 18.sz.napom után a páromat, aki most is a férjem, 3 gyerekünk van.Ő nem így nőtt fel, neki mindent szabad volt csinálni, pont az ellenkezője mint én.
Vagány volt, szabad,és belevitt mindenbe engem, a kis otthonülő könyvmolyt.Mentünk motorral mindenhova nappal, míg anyu dolgozott.Hogy ne tudjon róla.De kiderült, volt botrány, de akkor már nem hagytam magam, és párom mellettem állt.
Sose felejtem el azt a hajnalt, mikor egyszer hazamentem, bulizás után.Párom be se engedett egyedül.Anyu akkor először nem ordított.Láttam a szemén, hogy feladta.Látta, összetartozunk bármi lesz.
Ezt azért írtam le, hogy igenis ki kell harcolnod a szabadságodat,fizikailag is, lelkileg is.
Ha nincs barátod, kérd apukád segítségét.Fogjatok ketten össze.Akár ketten el is költözhetnétek albérletbe.Nyugalom lenne.
válasza:Na akkor, amit én csinálnék:
Amikor közli, hogy valamelyikőtöknek el kell mennie, full higgadtan közölném, hogy rendben, akkor elköltözött.
Ha megkérdezném, mégis, miből akarok megélni, megmondanám neki, hogy munkából, max otthagyom a sulit. Összepakolnék, és lemennék a Balatonra dolgozni. Sok olyan helyen keresnek idénymunkások, ahol a szállást biztosítják, van, ahol az ellátást is.
Biztos vagyok benne, hogy mire a suli megkezdődne, megkeresne.
Ha meg mégsem, befejezném a sulit estin, munka mellett. De egy percig sem maradnék ilyen légkörben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!