Szüleim miért féltenek?

Mert hülye. Biztos valami pszichológiai problémája van. Pl.: irigykedik rád, hogy te még szép vagy és fiatal, és van egy hasonló korú barátod.

Te egy felnőtt ember vagy, nem kell az időddel a szüleidnek elszámolnod. Mi az, hogy "alig akar elengedni"? Ne kérj engedélyt, egyszerűen menj el, egy idő után megszokja, hogy már nem irányíthat.

"Szüleim miért féltenek?"

Talán mert szeretnek és nem akarják, hogy pl. egy hónap múlva kétségbeesetten írj ki olyan kérdést a gyakorira, hogy terhes lehetsz-e, mert a "barátod" felcsinált, de mivel neki nem volt jó, így utána otthagyott 2 év kapcsolat ide vagy oda....

Lehet, nem szimpi nekik a csávó és nem tartják komolynak a fiút, jobbat akarnak neked s nem akarnak még unokát, ezért féltenek.

De kérdezd meg tőlük, mert egy őszinte beszélgetés és kommunikácó csodákra képes!

Jujci 3-as, mi a baj, szobafogit kaptál, vagy miért haragszol ennyire a szülőkre?

Senki nem "hülye", értelmes ember ilyet eleve nem mond az édesanyjára/édesapjára. Pszichológiai problémáról sincs szó egyáltalán.

Egy napon majd ti is szülők lesztek, és akkor meg fogjátok érteni, most még nem, hiába érzitek magatokat felnőttnek.

Kedves kérdező, a szüleid azért féltenek, mert:

ők a szüleid, és ez a dolguk. Te is félteni fogod a gyerekeidet, ha majd lesznek.

18 éves vagy, bármennyire is felnőttnek tűnik ez most a ti szemetekkel, a szüleiteknek akkor is a gyermekei maradtok, sőt, 30 évesen is, meg 50 évesen is azok lesztek.

Az első barátod. Tapasztalatlan vagy, fiatal vagy, most még könnyen sérülsz. Persze, hogy féltenek.

Hidd el, egy édesanyának baromi nehéz azt elfogadni, hogy a kicsi lányából nagylány lesz, és nem, nem azért, mert "hülyék" vagy problémájuk van vagy terrorizálni akarnak, és pláne nem azért, mert irigykednek a fiatalságodra meg a szépségedre (ezt az ökörséget, istenem...), hanem egyszerűen egy szülőnek ezt nehéz elfogadni, hogy akit éveken át nevelt, babusgatott, ölelgetett, az most már felnőtt és az anyukája helyett a pasijával akar lenni.

Ebben semmi rosszindulat vagy gonoszság nincs, egyszerűen ilyen az élet. Ahogy már mondtam, egyszer ti is lesztek szülők, és akkor majd meg fogjátok érteni.

...és egyébként nem, a dolgok nem így működnek, hogy durrogsz puffogsz és bejelented, hogy lesz**od hogy ők tartanak el, te 18 vagy és ezért oda mész, ahova akarsz, azzal akivel akarsz, meg ahányszor csak akarsz... ezt a hisztériás tinilányok csinálják.

Az értelmes, agyilag is felnőtt emberek leülnek megbeszélni a szüleikkel a helyzetet, tisztázzák a problémákat és úgy mennek el otthonról, hogy nem kell se titkolózni, se veszekedni, mert értelmes, felnőtt ember módjára meg tudták otthon beszélni.

És nem, az "oda megyek ahova akarok, hurr-durr" nem megbeszélés. Aki így áll hozzá a szüleihez, az ne csodálkozzon, ha nem bíznak benne és nem fogadják el a döntéseit.

1. Félt, mert jó okkal úgy látja, ezzel a pasival gond van. 2. Nem bízik benned, abban, h meg tudod védeni magad. 3. Nem tudja elfogadni, hogy felnőttél, mert az anyaság az élete értelme, az, hogy pasid van, meg azt mutatja, hogy felnőttél.

Az "alig akar elengedni, mindenért szól" a 3. pontra utal.

Megoldás: légy felnőttebb nála. Maradj nyugodt, ne menj bele vitákba/veszekedésekbe, ehelyett nyugtázd, hogy "tudom, hogy jót akarsz nekem és szeretetből féltesz, de ígérem, hogy vigyázok magamra, és most elmegyek sétálni/moziba/stb." Esetleg kérdezd meg, konkrétan mi a kifogása a pasi ellen (se nem dolgozik, se nem tanul, drogozik, iszik, durva, nem lesz hajnaldó óvszert húzni, stb.). Esetleg hívd meg családi ebédre (ha a pasi is benne van), hátha enyhül a félelme, ha megismeri.

Hol van az apád ebben a történetben?